A múlt szerdán szerencsétlenül léptem le a buszról,kifordult a bokám,hallottam egy olyan hangot,mint a csirkecomb kifordítása,csak sokkal hangosabbat,elzuhantam.Felsegítettek,mentőt akartak hívni,ám én hazasántikáltam.Nem gondoltam komolynak,hiszen tudtam járni,és akkor még nem fájt vészesen.Egy óra múlva lábra sem tudtam állni.Másnap reggel egy kollégám vitt el az sztk-ba ekkor ismét tudtam sántikálva manőverezni,igaz nagy fájdalmak árán.(az éjszakát egy marék fájdalomcsillapítóval éltem,aludtam túl)
Szóval,orvos-röntgen-orvos,közli nincs eltörve,kaptam egy gyógykötést,meg egy fáslit,24-óráig ne vegyem le,egy hét múlva jelentkezzek kontrollra.
Ma mentem ismét.Orvos kérdése: hogy van?
Mondom mintha javult volna,hisz egész jól járok,csak cefetül fáj,az egész lábszáram is,és duplájára van dagadva mint a másik,és érdekes módon ha mászkálok alig érzem,ha pihentetem akkor fájdalmasabb.
Orvos hozzáér a bokámhoz,üvöltök,jó nagyot,pontosan tudta hol fáj a legjobban....
Elküld röntgenre,én vissza,kiderül külső bokacsont törésem van,várjak,begipszelik....
Bemegyek,és közlöm,köszönöm egy hétig hagytak gipsz nélkül mászkálni akkor most már minek?
Miért egy hét múlva derül ki hogy törött bokával mászkálok,az előző röntgen orvos miért nem látta a törést?
Egyébként melyik diagnózist higgyem el,a múltkorit,vagy a mostanit?
Saját felelősségre nem engedtem begipszelni,elláttak jó tanáccsal,recepttel, stb...
cikkek
