[link]

Remélem nem, nagyon bírtam az embert, és nem is tolta rosszul a versenyeken..

mod: a csapat megerősítette, hogy sajnos ő az egyik áldozat..

Sikerült elérnem a mai Egyetemi és Főiskolás Sportlövő Országos Bajnokságon Titkolt célom a dobogó volt, ha számomra nem is tökéletes teljesítménnyel, de sikerült abszolválni

Igen, büszkélkedő írás..

(hamarosan lesz jobb kép is majd..)

Lassan azt mondhatom, készülget, egyre több pénzem van rá, és időm is akad néha, sőt már garázs is van, ahol csinálhatom

(ha már mindenki írt gépvasas, telefonos, stb cikket, én is )

Semmit nem mondok, csak olvasd..

Most futott be pár perce, nem hiszem el, h nem innen szórakozik vki..

Bacsis 150% OC-ján felbuzdulva gondoltam, megrántom a szerveremben lévő Celeron 430-at, hátha meg tudom közelíteni..

Sajna FSB wallos volt 422MHz-nél, úgyhogy csak eddig jutottam:

Nembaj, akkor is fogok valami maradandót alkotni

Röviden összefoglalva: HATALMAS ÉLMÉNY VOLT!!!!

Megérkeztünk korán, elkezdtünk rögtön készülődni, gumicsere, összepakolás, satöbbi. Fél óra alatt kész is lettünk, mentünk sorba állni, hogy akkor goto pálya. Ott mondták, hogy előtte megyünk egy biztonsági öv szimulátoros bigyóba. Ok, go. Odaérünk, megláttam: ez tökjó Beültél egy ülésbe, az egy kb 15 fokos leejtőn volt, lecsúsztattak, majd a végén hirtelen megálltál. Öv megfogott, tökjó. Íme, amin benne ülök:

Mikor leértünk, megkérdezték: jó volt? Válszom: lehet még egy kört menni?
Aztán kaptunk pecsétet a karszalagra, hogy mehetünk. Odamegyünk, leadjuk a felelősségi nyilatkozatot, kapunk cserébe egy bukót. Felkalapálom a fejemre, fennvan. Érzés: mintha egy satuba fogták volna a fejem Szervezőt kérdem: ugye van nagyobb. Kerített egy XXL-eset, az már 1 fokkal kényelmesebb volt..

Bukó fel

Semmit nem írok, legyen itt a plakát, ami mindent elmond!

Ma egyik leányzó ismerősöm mondta, h sok év után feltévedt chatre, és hogy mik mennek.. Mondott 1-2 példát, mondom nem, nem, ez lehet.. Beléptem egy női névvel, 19 évvel, és ez lett az eredménye:

Könyörgöm ez kb 10 perc alatt zajlott le Ezenkívül volt még kb 10 ablak, aki csak talival, msn-el próbálkozott..

Idáig fajultunk?

(ha nem fér bele, töröljétek nyugodtan)

Elkészült az itthoni szerverem Nem csak saját részre lesz, közösen dobtuk össze haverral, és jó

Bőven alulfeszelve, alulórajelezve

Ezt tudja, amire használva lesz, bőven elég, és ami jelen esetben a legfontosabb: konnektorból kevesebb, mint 50W-ot vesz fel! Kerül még bele egy jobb tápegység, és nem fogja leenni a gatyámat Amúgy a fogyasztás 50W alá mérséklése volt a cél

(ezt mutatja az ampermérő, ahol 228x0,22x0,95 a fogyasztás )

Összetevők: G45-ös lap, Celeron 430, 2x512 ram, egyelőre 40 giga vinyó rendszernek, később még 0,5 - 1 tera vagy több vinyó

Ezt kaptam meg nagymamámtól, nagypapámé volt, és én fogok csak tudni úgy vigyázni rá, mint ahogy ő és az előtte lévő rokonai vigyáztak rá Jelenleg egy kis javításra szorul (minimális) de 1 héttel ezelőttig tökéletesen és pontosan ment

Most azon gondolkozom, mennyi idős lehet

Nagyon büszke vagyok rá És remélem, életem végéig felelősen tudok majd vigyázni rá

Jövök haza a héven este 6 óra felé, reggel 6-kor indultam, 9 óra gyakorlat (totális agymosás) fősulin, utána élni sincs kedvem.. Felszáll a végállomáson (Vágóhíd), keresek valamit, amire ülni lehet. Rohadt kényelmetlenek ezek az ülések, de nem érdekel, fáradt vagyok.. Nemsokkal utánam felszáll 3 rosszarcú ember, de nem érdekel, ha belekötnek valakibe, esküszöm, ledobom mind a hévről.. De nem, elvannak a maguk stílusában, kivételesen nem zavarnak senkit.. Ráadásul teli az egész (5 kocsi) de lassan ahogy telnek a megállók, szállingóznak lefelé az emberek.. Keresek szép arcokat, amiket lehet a fáradtságtól bambán bámulni, és gondolni arra, egyszer majd valakinek az arcát nézhetem órákon át, de egészen másképpen.. De nem találok senkit, akire azt mondhatnám: gyönyörű szép.. Így lemondóan nézek ki az ablakon, de mivel tök sötét van kinn, benn világos, értelemszerűen nem látok semmit, de nem érdekel, akkor is érdekes ez a semmi, amit nézek.. Már egy megállóval a célállomás előtt beállok az ajtóba, mert az előttem ülő öregúr kinyitotta az ablakot már negyed órája, én lojálisan csak félig csuktam be, mert fáztam, de ő nem véletlen nyitotta ki.. Melege volt.. (meg talán egy picit sokat ivott?) Inkább állok.. Nézek bambán kifelé a fejemből, minden bajom van már, fáradt vagyok, éhes vagyok, haza akarok menni. Lassan gördülünk be az állomásra, szemeim céltalanul bámulnak kifelé az ajtó üvegén, a töredezett utat és a mellette lévő füves területet nézem..

Igen.. Watch out: [link]

Hááát vegyes érzelmeket vált ki belőlem...

(katt a nagyításért)

(katt a nagyításért)

Unatkoztam, szereztem egy volt és egy amper mérőt. Szépen bekötöttem, és lett belőle teljesítménymérő. Hogy hogyan is? Veszek majd egy 2A vagy 3A méréshatárú mérőt (ez ~500W vagy 750W) és átrajzolom a skáláját. És akkor igaz, az ampert fogja mérni, de ha állandó a feszültség, akkor könnyen megtudjuk, hogy mennyit is fogyaszt az, amit rádugtunk. A voltmérő mellette csak ráadás, mert az is volt itthon Egyszerűen zseniális vagyok

Ha kész a végleges (ez ofkorsz csak prototípus) akkor majd informálok mindenkit, már akit érdekel Vagy egyáltalán érdekel valakit, amiket írok?

Mostantól asszem gyűlölöm ezt a napot..

Reggel 5:45 körül muterom bejön, kérdezi, h hol van a rövid pizsomagatyám.. Nézek rá álmos szemekkel, h ezt így hajnalban miért? Válasz: mert itt vannak a mentősök apádért, és viszik be a korházba. Abban az ezredmásodpercben teljesen ébren és talpon voltam, felveszek vmi értelmes ruhát. Apum ül az ágy szélén, felöltözve, 4 mentős a szobában.. Mondom mivan? Apu rosszul lett reggel, szívritmuszavar.. Viszik a mentősök, én sírva állok az ajtóban.. Nyugtatnak, hogy nem vészes ez a szívritmuszavar, semmi baj nem lesz.. Ezt mondták nagymuterom korházba kerülésekor (majdnem meghalt) és nagyfateromnál is (meghalt..) Ezek után nem hiszem el ezt.. Összeszedem magam, megyek melózni, csináljak valamit, mert ez így nem jó.. Telefon folyamatosan nálam, jön kb 9-kor teló anyumtól, h most jött el, gépeken van figyelésen, kapott infúziót, minden ok.. Ő már eljött, aput vagy ma este, vagy holnap reggel hazaengedik.. Kb délben megint csöng a telefon, apu az, mondja, hogy már kiengedték.. Mázsás súly esik le a szívemről, féltem, hogy mi lesz.. Akkor negyed 6-kor vizsga, megírtam, de hogy milyen lesz, nem tudom, de a mai napomon ez érdekelt a legkevéssbé.. Rohantam haza, hazaérve faterommal megöleljük egymást, szorosan, fél percig úgy álltunk. Szeretem őt, nagyon szeretem, és soha nem akarom elveszíteni..

Most már talán minden ok, de maradjon is így.. Ennyit kérek csak Istentől!

Miért van az, hogy az emberek leszarják, mivan a másikkal?

Jövök hazafele, hallom, hogy valakik üvöltenek, hogy álljon meg, hozza vissza... Körbenézek, látom csövi nő fut ezerrel, kezében egy újság. Táskám lekapom a hátamról, odadobom az újságosnéninek, hogy fogja meg.. Rohanok utána, kicsit elgémberedtek a lábaim az ülésben, meg kurvafáradt voltam meló után, de elég gyorsan zárkózok fel (azért hiába vagyok nagy darab, tudok futni ) majd a kb 50 méter hátrányt ledolgozva kb 200 méteren utolérem, csövi nő eldobja az újságot. Felveszem, nőt hagyom menni, viszem vissza az újságot.. Nő mögöttem jön, kéri vissza a kétszáz forintját (annyiért "hozta el" a drágább újságot ) én 3-4x elküldöm a kurva anyjába (mit akar ezek után?) majd odaadom az újságot, elmegyek. Emberek tömörülnek, mindenki csak bámul..

Miért voltam csak én, aki gondolkodás nélkül ment utána, miért nem álltam be nézelődni? Miért van ez? Nézni jó, de tenni senki nem mer semmit? Ahogy Fankadeli és énekli:
"Igen pont arról beszélek, hogy sunyiba ábrándozol,
de tenni nem mersz, én viszont igen,
ez mondhatni perverz fordulat manapság, ébredj fel margyarság!"