Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• 2011.06.26. 11:10

  Tudom, hogy szokatlan cím egy versnek, de aki elolvassa, megérti, hogy miért ez lett.

  2011.06.26. 11:10

  Nem akartam, de belém nyilallt
  Egy érzés és még most is tart.
  Szerelmes lettem szépen lassan,
  Egy véletlenből ismét ezt kaptam.
  Azt gondoltam, át kellene hívni,
  De nem akarnám már elengedni.
  Ezt éreztem abban a percben
  És tudtam, hogy megint elvesztem.
  Csak a barátja akartam lenni,
  Miért kellett hát beleszeretni?

  Geri Bátyó 13 éve 13

• Lehettem volna a felemelkedés

  Lehettem volna a felemelkedés

  Lehettem volna a felemelkedés,
  Emeltelek volna a csillagok felé.
  Ez nem sok, de nem is túl kevés:
  Eljuttatni téged céljaid elé.
  Nem vagyok más, csak támogató,
  Segíthetek, ha utadon eltévelyedsz.
  Egy bármikor lerakható mankó,
  Amit ha baj van, ismét elővehetsz.

  Ha messzire dobsz és összetörsz,
  Nem leszek többé támaszod
  És ha ezek után is gyötörsz,
  Csak annál messzebbre távozok.
  Mindig ott lettem volna melletted,
  De te ellökted segítő karom.
  Ezután már nem leszek itt neked,
  Botladozz hát egyedül utadon.

  Geri Bátyó 13 éve 1

• Magány <variációk egy témára>

  Na, ez most egy szokatlan bejegyzés lesz.

  PowerBuldog fórumtárs néhány hete megkeresett, hogy próbáljam a gondolatait versbe szedni. Mivel korábban ilyet nem csináltam, kicsit félve mondtam egy talánt. A gondolatai és érzései viszont nagyon megfogtak, de ami leginkább tetszett, az a szóhasználata. Született is néhány vers ebben a felállásban.

  Viszont! Idővel elkezdett önállóan verseket írni. Nem is rosszakat! Egészen más stílus, mint amit én csinálok, de nagyon jó. Leginkább Pablo Nerudára emlékeztet. Nem a rímek, hanem a hangulat és a remek szókapcsolatok jellemzik.

  Nagyon megtisztelő számomra, hogy a verseit mindig megosztja velem, mielőtt kitenné a blogjába. A legutóbbi verse annyira jó lett, hogy öntudatlanul is belekontárkodtam (pedig már nem szorul a segítségemre) és átírtam a saját stílusomra. Némi megbeszélést követően megszületett mindkettőnknél egy egy bejegyzés, azonos címmel. Egy vers, két különböző stílusban tálalva.

  A verseket itt olvashatjátok: PowerBuldog: Magány <variációk egy témára>

  Geri Bátyó 13 éve 3

• Áruló

  Áruló

  Nem bízhatok senkiben, ez nyilvánvaló,
  Körülöttem lassan mindenki áruló.
  Még egy, ki eddig a napig mellettem állt,
  Megmutatta, hogy gyorsan köpönyeget vált.
  Érdekből cselekszik, mert félti az irháját,
  S inkább nem nézi, hogy mi is az igazság.
  Szajkózza azt, mit a szájába rágnak
  És nem jár utána az igaz valóságnak.
  Féli már mindenki a hazugok hatalmát,
  Nincs már igaz ember, elkurvult a világ!

  Geri Bátyó 13 éve 7

• Tükörkép

  Tükörkép

  Azt hiszem, hogy lassan nem merek szeretni.
  Hát kellett ez nekem? Jó embernek lenni?
  Az egyik csak átvert, a másiknak nem kellek,
  Most hát letészem a lantot és egyedül leszek.
  Nem is kell senki, mert bízni már nem tudok.
  Mindig az a baj, hogy magamból túl sokat adok.
  Ennek immár vége, az a Geri meghalt,
  Ez már nem az egyik, hanem a túlsó part!
  Szembeköpöm a sorsot és nem leszek segítő,
  Jöhet hozzám sírni innentől bármely nő!
  Nem érdekel egy sem, ahogy én sem őket,
  Majd elkapom én is a könnyűvérű nőket.
  Ahogy eddig engem, mindet kihasználom
  És én sem leszek más, csupán egy rémálom.
  Hogyha ez kell nekik, hát most megkaphatják!
  Mégsem jó ez így? Mostantól bánhatják!
  Nem lesz kihez jönni és vállára borulni?
  Korábban kellett volna kicsit gondolkodni.
  Mostantól már mindent másképp csinálok
  És önmagam torz tükörképévé válok!

  Geri Bátyó 13 éve 9

• Összegzés

  Még egy utolsó vers a Szúnyoglány témában. Több nem lesz. Elég tömör, de gyakorlatilag benne van az elmúlt másfél év és a jelen is, jövő pedig - ebből a szempontból - nincs.

  Összegzés

  Szép volt, jó volt,
  De nem volt igaz.
  Átvert engem,
  Ki hazug és gaz.
  Gyűlölnöm kellene,
  De mégsem teszem,
  Helyette inkább
  Behunyom szemem.
  Jól megtanultam azt,
  Hogy ne bízzak,
  Még akkor sem, ha
  Szívem erre biztat.
  Ezt a bizalmat
  Ki kell érdemelni.
  Nem elvárni, hanem
  Érte valamit tenni.
  Nem volt erre képes,
  Így most nem is látom,
  Átnézek már rajta,
  Mint üvegpoháron.
  Mit szerethetnék?
  Csak színészkedett!
  Miért siránkozzak?
  Hisz sohasem létezett!
  Aminek én láttam,
  Aljas hazugság volt,
  Én pedig szerettem
  E hamis gyémántot.
  Most egy másik ember,
  Kinek színészkedik,
  Játssza a szerepet és
  Másmilyennek látszik.
  A valódi énjét
  Most már láthatom
  És amit látok,
  Az egy szánalom.

  Geri Bátyó 13 éve 7

• Jobb lesz tán egyedül

  Jobb lesz tán egyedül

  Megint szakad az eső, ilyen a június,
  Eláztam már megint, hazafelé sajnos.
  Ezt kapom én mindig, így telnek az évek,
  Akármivel próbálkozom, nem kímél az élet.
  Mikor jobbnak látszik, jön egy újabb zavar,
  Nyugalmasabb napjaimba is valami bekavar.
  Lehet, hogy csak apróság, de bosszantó az ilyen,
  Mert életem e nélkül is, csak olyan semmilyen.
  Van néhány apróság, aminek örülhetek,
  De igazi jó nélkül telnek el a hetek.
  Mikor úgy gondolom, hogy szebb jövő látszik,
  A boldogság szikrája kezemből kicsúszik.
  Lassan már úgy érzem, reményem nem lelem,
  A lehetőség felé nem nyújtom a kezem.
  Jobb lesz tán egyedül, mert így nem csalódok,
  De igazi társ nélkül nem lehetek boldog.

  Geri Bátyó 13 éve 5