Gondoltam picit írok a nyaralásról, egy csomó képet be akartam tenni, de túl nagyok. Pl.:

Már hülyét kapok tőle, egyszerűen nem tudom a kép megjelenő méretét semmivel állítani. Kisebb képeket sem akarok feltöleni, mivel azzal értelmét is veszti.

Hogyan tudnám kisebb méretben beilleszteni, hogy ráklikkelve megnyiljon nagyobban?

Torony: Hogy ne csapjon túl nagy zajt, legyen szíves forduljon 45 fokkal jobbra.
Pilóta: Milyen zajt csaphatnánk mi 35000 láb magasan?
Torony: Olyan csörömpölőset, mint amikor a 707-esük összeütközik az előttük lévő 727-essel!

/* A320: 2 hajtómű, A340 4 hajtómű */
Torony: Ön most egy Airbus A320 vagy A340?
Pilóta: Egy 340 természetesen!
Torony: Akkor ebben az esetben lenne szíves a felszállás előtt a másik két hajtóművét is beindítani!?

Torony: egy Pilótának, aki különösen durván tette Le a gépet:
A leszállás nem ördöngösség, az utasoknak finomabban is a tudtukra lehet adni, hogy földet értek.
Pilóta: Nem számít, úgyis mindig tapsolnak.

Pilóta: Csak egy kevés üzemanyagunk van még. Sürgős intézkedést kérünk.
Torony: Mi a helyzetük? Nincsenek a képernyőmön.
Pilóta: A 2-es kifutón állunk, és már egy örökkévalóság óta várjuk a töltőkocsit.

Torony: Leszállás után kérem guruljon a Taxiway Alpha 7, Alpha 5, Whiskey 2, Delta 1 és Oscar 2.
Pilóta: Mi van? Mi itt nem ismerjük ki magunkat.
Torony: Nem tesz semmit, én is csak két napja dolgozom itt.........

Ami ma történt velem, az nem piskóta. Majdnem kicsináltak! Nem az első alkalom, és biztosan nem is az utolsó, azonban azt hiszem eddig ez volt a leghajmeresztőbb számomra.

Ma este be kellett jönnöm a munkahelyemre, persze már megint későn indultam, mint az esetek 90%-ban. Barátnőm többször mondta, hogy óvatosan, nagyon vigyázzak, hívjam ha mekérkeztem. Mindig aggódik, ha motorozok, én persze mindig mondom, hogy felesleges, nincs miért. Hát nincs a fenét, alacsony az a qrva kerítés! Nem nagyon szoktam autópályán motorozni, de ma vettem matricát, hogy haladhassak. Indulás Pestszentlőrincről, érkezés Tatabányára, remélhetőleg egyben.

Haladok az M1-en óra szerint 140 felett egy picivel (ez kb 135-öt jelent, igazi hardcore motoros vagyok, ámokfutó, babakocsis anyukák elgázolója, egy eszetlen állat, mi?), előttem-mögöttem senki, teljes sötétség, csak a motorom lámpásai szórnak fényt az úttestre. Nézek előre, agyalok, nem igazán van kedvem ma bemenni, már várom a nyaralást, jó volt a pizza amit ma ettem meg ilyenek. Egyszercsak mintha láttam volna valamit a távolban. Meresztem a szemem, sehol semmi, biztos árnyék, azért még jár a szemem, hátha mégis van előttem egy állat vagy valami. De nem, sehol semmi. Ok, erről ennyit, közben elértem a Bicske utáni balra ívelő szakaszt. Egyszercsak tőlem méterekre megjelent egy ponyvás-utánfutós furgon, aminek hátrafele semmilye nem világított, sem a jármű, sem az utánfutó!

Regisztrálva vagyok a turatars.com oldalon, már többször sikerült jó túracsapatba csöppennem általa, azonban személyes üzenetet felhasználótól még nem kaptam, egészen a mai napig. Furcsáltam, a név amúgy több mint gyanús: rosedan4u.

Szia kedves barátom,

A nevem Miss Rose. láttam a profilodat a ( www.turatars.com ) és én érdeklődővé váltam benned, szintén szeretni foglak tudni többet rólad, és azt fogom szeretni, küldjön egy levelet az én e-mail címét, hogy tudok adni neked képeket. Itt az én e-mail cím ( rosedan22@yahoo.com ) Várom a levél az én e-mail címre. (Távolság vagy a szín is életkor nem számít, de a szerelem ügyekben sokat)

kérjük, válaszoljon nekem a e-mail címét

( rosedan22@yahoo.com )

Hello dear friend,

My name is Miss Rose. i saw your profile at ( www.turatars.com ) and i became interested in you, i will also like to know more about you, and i will like you to send a mail to my e-mail address, so that i can give you my pictures. here is my e-mail address ( rosedan22@yahoo.com ) I am waiting for your mail to my e-mail address. (distance or colour even age does not matter but love matters alot)

please reply me with my e-mail here

( rosedan22@yahoo.com )

Emlékszem nem is olyan régen nagyon sokat tudtam a számítógép előtt ülni és játszani. Többnyire erőszakos játékokkal rongáltam az elmémet, mint a Soldier of Fortune, Alone in the Dark sorozat, Postal, Half-Life, GTA sorozat... Ettől függetlenül világunkhoz mérten normális ember lettem. Dolgozok, nem bántok senkit, türelmes vagyok és nem lesem annak lehetőségét, hogy ártsak másoknak. Hétköznapi vagyok, semmi extra, szürke kisegér. Tehát a játékok nem rontottak el. Amúgy a kockulás mellett jutott idő sulira, és naponta futottam 1-2 órát, ez a mai napig nem változott.

Ha jól emlékszem, még 20-22 éves koromban is függő voltam. Akkori párommal vállalkozásba fogtunk, jól ment, lelkesek voltunk, de ha volt egy kis idő az üzlet mellett, éppen nem volt vásárló vagy intéznivaló, játszottam (mára már üzletek és köszönik jól vannak, nem úgy, mint mi ). Azóta eltelt 4 év, és nem tudom, hogyan tudtam órákat tölteni a gép előtt mindenféle gépeket és figurákat irányítva. Ma is játszok, néha, keveset. A World of Goo tudott lekötni, a STALKER, a Left4Dead és a Machinarium. Az elsővel és az utolsóval majdnem minden nap játszottam fél vagy egy órát úgy 6-7 napon keresztül, a többit néha elindítottam 1-1 órára. Tehát ha tetszik is valamelyik, nem tudok órákat tölteni vele.

Egy kis szösszenet eddigi kedvenc telefonomról. Nem teszem címlapra, mert nem lesz megfelelő színvonalú írás, és a helyesírásra sem fogok figyelni. Továbbá ezt az egészet azért írom, mert tanulnom kéne, és ilyenkor az ember elkövet mindent, hogy mással foglalkozzon.

Rögtön az elején érdemes megemlíteni, hogy a készülékből létezik keleti és nyugati piacra szánt példány. A különbség normál használat mellett nem vehető észre, a problémák akkor buknak ki, mikor ROM-ot szeretnénk frissíteni. Gyári oldalról nem tudunk rossz szoftvert leszedni hozzá, mivel a szériaszám begépelése után hibaüzenetet kapunk, hogy ez bizony nem a mi készülékünkre készült. Ha főzött ROM-ot teszünk a telefonunkra, ott fordulhat elő olyan, hogy pl a készülék keleti piacra készült, az átírt ROM alapja egy nyugati ROM. Ezt szépen felhúzzuk a telefonra, és másnap reggel késünk a munkahelyünkről, mert a telefon vagy egyáltalán nem ébresztett, vagy 10-30 perces késéssel kezdett bele a reggeli mjúzikelbe. Ilyen és ehhez hasonló hibák miatt sokan korán levonják a "szar telefon" következtetést, pedig egyáltalán nem az, mint az a következő sorokból is látható lesz.

Tud esetleg valaki fizetős parkolási lehetőséget magánháznál Münchenben kb. 2 hétre? Ha közel lenne a reptér, az lenne a tuti.

Pozsonyban hagytuk ott az autót egy családnál 5eur/nap -ért, ők kimondottan erre álltak rá, építettek egy 20 autós parkolót a kertben. Valami ilyen kéne az említett városban is, neten nem találtam semmit.

Sosem értettem, miért kerül egy DVD film 5.000Ft-ba, vagy egy játék 10.000Ft-ba, netán egy Office 70.000Ft-ba. Persze, van közvetlen anyagköltségük, ami igazából elhanyagolható, a termék tervezése, kivitelezése azonban igen költséges. Képzett programozók, megfelelő géppark, film esetén ugyanezek plusz a túlfizetett színészek (nem magyar filmekről van szó), díszletek, engedélyek... Rengeteg pénz így összességében. Persze nem kell aggódni, ezek a költségek egy jó termék esetén többszörösen megtérülnek és bőséges hasznot hoznak.

Tényleg normális dolog ilyen irreális összegeket kérni valamiért, hogy a kiadó és az előadó megvehesse az évi Aston Martin adagját? Szerintem nem. Persze mindennek annyi az ára, amennyit kifizetnek érte, és ha a termékre van kereslet horror áron, akkor bizony a termék megkapja a horror-árcédulát. Természetesen nem tényező, hogy a különböző országokban élők lehetőségei nagyon eltérnek, de az igények nagyon közel állnak egymáshoz. Mit tesz hát az ember ilyenkor?

a.) nélkülöz (ők vannak kisebbségben).
b.) megszerzi a terméket kerülőúton, akár illegálisan.

Úgy tűnik, hogy lesz 2-3 napom, amikor szabad leszek, mint madár. Arra gondoltam, ha az idő is úgy alakul, felpattanok a műanyakrakétára, és elindulok valamerre. Csak úgy, pontos cél nélkül. Oldaltáskában kaja, némi ruha, hálózsák. Középső dobozban fényképező és kiegészítői. Mögöttem egy sátor, persze összecsomagolva. Tök jó, ha nincs hálótárs, így befér a moci is. Persze a hálótárssal ellentétben nem érdemes beindítani a sátoron belül.
Ennyi idő alatt biztosan találkozok pár érdekes és szép dologgal. Lehet a Tiszát veszem célba, vagy Szlovákiát. Bár a Balaton se lenne hülyeség. Ilyen csöves-motorozásban még úgysem volt részem, most kiderül, bejön-e.

A Tiszát nagyon szeretem, a sátor szinte bárhol felcsapható. Fotózás szempontjából is ideális a (számomra) különleges élővilága miatt, továbbá az éjszakák is elképesztőek az onnan látható iszonyatos mennyiségű csillaggal, Tisza-illattal és sült hallal. Ha emellett döntenék, gondolom készülne sok kép, de tutira jól érezném magam.

Érdekes problémával találkoztam (már akinek). Középiskolás korom óta próbálnak valamilyen programozási nyelvre megtanítani. Érdekel, megy, de aztán vége az anyagnak, nincs tovább, én meg felejtek.
Szeptemberben "vénségemre" beíratkoztam a Kandóra (csak jót tudok róla mondani, jó tanárok, érdekes tárgyak), itt a C nyelv van preferálva, a fejlesztői környezet a mára már elavult BorlandC. Egy kezdőnek azonban nincs többre szüksége, az alapokat könnyedén el tudja sajátítani rajta. Én annyira megszerettem, hogy az alap progit mindig megírtam BorlandC-ben, majd a "csinosítás" folytatódott DevC++-ban. A súgója kész tankönyv rengeteg példával, gyorsan fut és átlátható. Számomra eleinte a legnagyobb probléma a kevés megjelenített karakter volt. Ha nőtt a felbontás, nőtt a karakterek mérete is, mindig fix sorhosszúsággal, ami soronként 78 karaktert és 14 sort jelentett bekapcsolt WATCH ablakkal. Aztán jöttek az igények: szeretnék programot írni a PDA-ra, PC-re, persze valami szép grafikusat. Nem ártana kikupálódni soros, GPIB és USB kommunikációból. Szóval ide már valami komolyabb kéne, de nem elég a környezet fejlesztése, nekem is fejlődnöm kell(ene), sajnos magamtól, mivel sikeresen túl vagyok a prog mindkettő félévén.

Húgom kiadta a feladatot: szerezzek MP3 lejátszót. Legyen olcsó, és nagyon jó. Az első próbálkozásról röviden: Teszvesz, ordas86 (bizalomgerjesztő név) felhasználó meglép a pénzzel. Na ennyit az olcsó lejátszóról, már buktam is 6000-et. (azért feljelentettem, hogy r*had*a meg az ingyenélője)

Aztán a Hardveraprón "milyenugyben" felhasználóban megismerhettem egy igen korrekt és láthatólag gyakorlott eladót. A hirdetései között volt egy állítása szerint ütött-kopott iPOD Photo U2 Special Edition.

iPOD Photo (color) U2 Special Edition

Húgomról, és nagyjából a családomról érdemes tudni, hogy U2 fan mindenki, beleértve engem is. Hiába volt kerek perec leírva, hogy rossz állapotban van a lejátszó, ez kell neki, és kész. Az ára 8000Ft, ami igen korrektnek mondható, hiszen ennyiért adják a hibás monochrome kijelzősöket, ez meg tökéletesen működik és még színes is a kijelző (új ára brutál volt, kb 97.000Ft-ja jött ki, amikor Dublinban nézte). Találkozót összehoztuk a Pólus Centernél, kollega megmutatta a lejátszót, ami szerintem átlagosan volt leharcolva, semmi extra sérelmet nem láttam rajta. Még érdemes tudni, hogy telefonban szinte le akart beszélni róla, merthogy annyira leélt.

Az elején szögezzük le: nem akarok autós-motoros vitát, engem az ilyesmi nem érdekel! Hülye mindenhol van és mindent vezethetnek, még repülőt is!

Már régen elterveztük, hogy az idei pünkösdi hétvégét Lázbércen (innen 260km) töltjük barátnőm szűk, 30 fős családi körében a víztározó mellett. Szombaton érkezik mindenki, nekem persze dolgom van, így csak később tudunk indulni, de megvárnak. Havernál betonozás, sietés, mire hazaértem görcsölt mindkettő kezem, úgyhogy telefonáltam, hogy ne várjanak megyek motorral, ebből persze kisebb vita kerekedett, hogy ne legyek már hülye, hogy motorozok... Nekem persze aktívan görcsöl a kezem, közben leszakadt az ég, így ugye nem lehet elindulni, főleg nem időben. Szóval már pakoltam is a dobozba nagy örömmel, persze valahogy ekkor nem volt baja a kezemnek.

Minden készen van, GPS belő, motor kilő és előre élvezem az utat. Teljesen korrekten, 90-110 között pöfögtem, az egyesen Bicske után nem sokkal a völgy aljában beértem egy kocsisort, ami 70-nel mehetett, vártam kicsit, hogy lássam ki mit akar, de mivel nem mozdult senki, index és előzés. Elmentem egy zöld valami mellet, aztán majdnem az ezüst Mercedes ML320 mellett voltam, mikor hirtelen ő is előzni kezdett. Satufék, duda, szerencsém volt mert volt hely mellette, így nem csattantam bele. Átnéztem az autóba, és döbbentem láttam, hogy a büdös tapló még nekem mutogat.

Először is kedves olvasó, szeretek utazni. Soha nem érdekelt Amerika, Olaszország, Franciaország. Imádom Írországot és Ománt, nagyon érdekel Új-Zéland, az Antarktisz és Szibéria.

Idén ismét egy pár hetes Ománi út van kilátásban, nagyon várom, eddig a legélhetőbb országnak ezt találom. Rengeteg kikapcsolódási lehetőség, látványosság (nem múzeumok és hasonló csacskaságok), szabadidős tevékenységek, kedves emberek, és OLCSÓSÁG. Ja, és persze keményen betartott, betartatott törvények. Az ország maga elmondhatatlanul gyönyörű.
Utána, vagy előtte azonban ennél merészebb álomnak kell -muszály- teljesülnie.

Pár éve olvastam Elena írásait, nézegettem a képeit, és kedvet kaptam Ukrajnához, azon belül Pripjaty-hoz és Csernobilhoz. Azóta egyre erősebb a vágy, a késztetés. Egyszerűen most már nincs visszaút, meglesz. Nézzétek meg a képeket, érdemes.

A mai 3 poszt közül a legfájóbb. Újabban nem tetszenek a saját képeim, az ok igen egyszerű: átlagosak, unalmasak, rosszul szerkesztettek, néha életlenek, semmi értelmeset nem tartalmaznak.

Egyszer már volt ilyen, akkor egy Sony F717-et nyúztam. Aztán vettem egy Panasonic FZ18-at, jó kis gép volt, de valahogy nem Ő volt AZ. Később egy őszi napon lófrálva a Media Marktban (ahol a rendes ember megnézi, megtapogatja a kiszemelt eszközt, hogy aztán otthonról megrendelhesse) megláttam: Sony DSLR-A300x, rendkívül olcsón, a mai napig nem láttam annyiért. Jó fogás, elfogadható kereső, remekül elhelyezett gombok, forgatható kijelző, 2 obi, a márkát is szeretem, tehát kézenfogtam és hazavittem. 1 év tömör gyönyör, volt ihlet. Most ott kuksol a polcon, néz rám, mintha pislogna, de semmi. Néha megfogom és témát keresek, erőltetem a dolgot, de nincs eredménye. Ja, a gépet -szintén barátnőm nevezte el- III. Lajosnak hívják.

Van egy motorom, barátnőm elnevezte Károlynak. Amúgy egy BMW R1100RS.

Alapvetően teljesen problémamentes, de van pár apróság, ami bosszant, és senki nem tudta az okokat (köztük egy Bpi márkaszervíz).

-Az egyik ilyen, hogy néha egy-egy pillanatra a fordulatszám leesik, mintha az egyik gyertya nem gyújtana.
-Gázelvételkor durrog, csattog, lángnyelveket köpköd ijesztgetve a környezetet.
-Gyengének érzem magas fordulatszámon. Régen állítólag ki lehetett akasztani a kilóméterórát, most lejtőn lefele alig éri el a 220-at (ráadásul meredek és hosszú lejtő kell hozzá). Nem mintha gyakran akarnék ennyivel menni, de akkor is, valami nem OK.
-Határozottan úgy érzem, hogy ferdén fut. Ezt alátámasztja a mostanra elgyúrt Metzeler MZ6 is, nem középen van elkopva legjobban, hanem kicsit balra. Én is úgy éreztem, hogy balra dől, de simán hülyének néztek mindenhol. Azonban a gumi engem igazol.

Na, ez is eljött. Blog írás, ilyen sem volt még. Vénségére hülyül meg az ember (pár év, és jön a 3. x)!

Sokminden történt az utóbbi időben, gondoltam közzéteszem a friss eseményeket, tapasztalatokat, hátha érdekel valakit.

Az első az kimondottan bosszantó. Kár nem ért, de akkor is, hogy az embert néhol sz*rba sem veszik, mint ügyfelet, kiábrándító.

Úgy döntöttem lecserélem a monitor-tévémet egy korszerűbb példányra, a mostani 19" LCD-t meg barátnőmnek adom, úgyis jól jön az Asus eee901-hez, aminek nagyon pici a kijelzője, így otthon tanuláshoz jobban tudja használni a lapost. A TV-je is elég pici volt, ez sem óriás, de minden bizonnyal jobb rajta TV-zni, mint a 12"-os nem is tudom milyen gyártmányún. Elvittem, beüzemeltem, közben ki is néztem a monitor utódját. Egy LG M237WDP. 23", Full HD, analóg és digitális tuner, az USB ráadásként hackelhető divx filmek nézéséhez. Szimpatikus jószág.