Sok szó esik reformokról, de a legtöbbnél a kormány és ellenzék harsány veszekedése elvonja a figyelmet a megoldási lehetőségektől.
Én a közigazgatás átszervezéséről, elsősorban pedig a középszintű, tehát a megyei és fővárosi szintről szeretnék írni. A megyéket jelenleg a települési önkormányzatokhoz hasonló közgyűlés irányítja, jellemzően 40-80 fő képviselővel. A tagokat listás rendszerben választják, maguk közül elnököt, alelnököt, tanácsnokokat (egy adott szakpolitikai téma felelősét) választanak, valamint szakbizottságokat alakítanak, szintén bizottsági elnökkel, alelnökökkel vagy elnökhelyettesekkel, valamint külső tagokkal. A megyei közgyűlést a megyei önkormányzati hivatal (a megyeháza) szolgálja ki, a hivatalvezető a főjegyző, helyettese az aljegyző. Megyénként különböző főosztályokat és osztályokat alakítanak ki.
A megyék fő feladata jelenleg az intézményfenntartás: oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport és egyéb közintézményeket felügyel, általában ezeket a nekik helyet adó települési önkormányzat nehezen tudná fenntartani, valamint megyei jelentőségűek.
Mi is a baj ezzel a rendszerrel? Az hogy drága, lassú, bürokratikus, szerepet tévesztett, ezáltal rendkívűl hatékonytalan. (mint általában az egész közigazgatás).
cikkek