Amikor felvettem az egyik petúnia palántát, Hamlet monológjának kezdő sorai jutottak eszembe. Béla a nem lenni-t választotta egy téli estén. Másnap kihűlve találtak rá az útszélén, mert túl sokat ivott. Lehet, hogy alkoholista volt már akkor is, amikor egyszer virágpalántákat vettem tőle. Dísznövénykertész volt mint azok a férfiak, akiktől ma megvettem a 3-3 petúniát.
Bélának volt háza, vállalkozása, felesége, két fia. Mi mehetett tönkre az életében? Nem ismerem a választ. Amikor a régi házukra nézek, amiben már másik család él, az emberi élet törékenységére gondolok, és Béla tragédiájára.

A Nap csillagászati képe oldalról vettem át a fotót, mert különleges hangulata van számomra. A rádiótávcsövek, akár az ég felé fordított tenyerek gyűjtik a lehulló információmorzsákat, hogy aztán a csillagászok a morzsákból összerakják a közönyös Univerzum élettörténetét.

Ajánlott zene: [Jean Michel Jarre - Magnetic Fields 1]

Tavaszi felhők

Ezentúl optimista leszek!

Elhitted?
Április elseje van.

Mindenki ismeri az elmúlt napok közéleti eseményeit. Most nem akarok belemenni a témába, csak annyit szeretnék, hogy együtt nevessetek velem az elképesztően abszurd és tragikomikus helyzeten.
Időnként sírok is, mert hazánkban az össznépi ámokfutás és őrület elérte az "EPIC" szintet.

Javaslom megtekintésre a videót, ami egy hosszabb részlet a Csupasz pisztoly első részéből. 9 perc 50 másodpercnél van a bejegyzés címét adó jelenet.
Tökéletesen kifejezi a képpel együtt a hangulatomat. Meg fogok buggyanni. Ez már elviselhetetlen.

Videó

Hacsaturján zenéje pont ugyanúgy szól mint az egyik alap érzelmem. Igen, ennyire és túlzottan szenvedélyes vagyok. És bármennyire vagyok savanyú, őrült, pesszimista, szívem mélyén az örökvágy ücsörög a könnyeit törölgetve, megélni a szeretni és szeretve lenni isteni élményét.

Látszik, hogy tavasz van, és érzem az idő múlását. Különben eszembe se jutna ily dolgokat kifecsegni.

A kerti munkák közben van időm gondolkozni, de a testi erőfeszítés csapongóvá tesz, mindenféle átsuhan az elmémen. Így aztán felbukkant egy gondolat, ami felvette, hogy valamelyik karakterem leírását vettem valahonnan. Esetleg utánanézhetnék, hogy kiről mintáztam meg a figura külsejét.
A gondolatot tettre váltottam és este az interneten kutatni kezdtem. 15 perccel később retro feeling szökőár kapott fel. Ismét megnéztem a Man from Atlantis-t.

Esetleg valakinek van még kedvenc retro sorozata?

Imádom a nárciszokat. Hamarosan a logout blogomat el fogom árasztani a nárciszaim fotóival.

Ugyanezt a képet kiraktam a facebookos üzenőfalamra. Szerintem egy bájos fotó, ami bizonyítja, hogy mennyire gyöngéd kezem van, hiszen a lepke mindenféle fenntartás nélkül rámászott az ujjbegyemre, és legalább három percig nyugton volt. Közben a bal kezemben volt a digigép, ami eljátszotta öreg gépként a szokásos "már nem fogok működni csak azért se" előadását.
A lényeg, hogy itt ez a szép fotó, és erre mit "lájkolnak" az ismerőseim? A szürkületi fotómat a kertről. Oké, tényleg cool, hogy testi problémáim ellenére Rambóként küzdöttem és feltörtem egy 21 négyzetméteres részt a telek földjéből, de nem véletlenül raktam ki a lepkés fotót is.
Az emberek mindig meglepnek. Pedig nem most másztam le a falvédőről. Sóhaj.

villamos alóli kacaj 2012.03.14. 22:55:36
"A Rambo magát operálja!
Hát kevesebb vagy te mint egy Rambo?
Nem te több vagy!
Te MAGYAR vagy! Mutasd meg te is hogy kell!'

[Praxis blog]

[Tron Legacy Soundtrack - Flynn Lives]

Érdekes egy élmény, amikor a közepes filmet feljavítja a zenéje.
Kinek van még ilyen tapasztalata?

Icurka-picurka számítógép. Linux fut rajta. Minden külső hardverrel felszerelhető.
Annyira cuki.

Megjegyzés: A kép innen van.

Semmi bajom a mosolygós, Hale-Bopp üstökösös kék garbót viselő hölgyikével, de a képkeresőben ráleltem a Linux pingvin egyik változatára, ami megnevettetett.

Ha Linux rajongó lennék, verném a dobot, hogy én bizony avatár-cserét akarok.
Miért tartom viccesnek?

Elnézést kérek, de ma agyilag zokni vagyok, így nem fogom részletesen kifejteni a témát, mert a negyedik gondolatnál elvesztem a fonalat. A lényeget viszont muszáj leírnom, mert érdekesnek és hasznosnak tartom.
Jerry Sternin Vietnamban végzett segítő tevékenységet, de nem a hagyományos módszert követte, hanem megfigyelte a helyi embereket, akik a nehézségek és a nyomor ellenére mégis boldogultak. Őket bátorította fel, hogy túlélési stratégiáikat osszák meg a közösséggel. A módszer hatására jelentősen csökkent az éhező gyermekek száma.
Akit a téma részletesen érdekel, keressen rá Jerry Sternin nevére vagy a következő kifejezésre, "positive deviance".
Mivel nem vagyok a témában igazán jártas, nem fogom eljátszani a társadalom problémáira gyógyírt kínáló szakembert. Ezt meghagyom a profiknak.

Jövő hét csütörtökön a dolgozó nők virágot fognak kapni a munkahelyükön, vagy nem. Azért ez a szokás megmaradt az átkos múltból. Pedig a Nőnap a 19. század végén, a 20. század elején lett ünnepnap a nőmozgalmak hatására.
Elképesztő, hogy az eszükre és racionális gondolkozásukra oly büszke férfiak évszázadokon át a következőt vallották: mivel az Isten Ádám oldalbordájából egy másodlagos teremtés során hozta létre a nőt, ezért a nő alacsonyabb rendű mint a férfi. Lelke sincs.
Félelmetes logika és érvelés...
Az ókori görögök, akik kitalálták a demokráciát, ők sem ismerték a nők szavazati jogát.
A 20. század elején történt meg, hogy kezdték emberszámba venni a nőket, és engedték őket is szavazni.
Felemás a történet, mert az ipar tette lehetővé a nők látszólagos egyenjogúságát. Az iparnak munkaerőre volt szüksége, ráadásnak új munkakörök alakultak ki. Az viszont elkeserítő, hogy valami eszement logika alapján, a nőknek alacsonyabb bért adtak. A gyerekmunka után a nők foglalkoztatása alig volt "nemesebb" húzás az ipar részéről.
Sajnos a nők még mindig kevesebbet keresnek mint hasonló munkakörben lévő férfi kollégáik. Biztosan kevesebbet ér a nő munkája?
Tehát kedves férfiak, a Nőnapon úgy adjátok át a kolléganőknek a virágokat, hogy valójában még mindig hátrányosabb helyzetben vannak mint ti.