Sokan méltatják Steve Jobsot Apple-s munkássága miatt, ami valóban elismerésre méltó, de én elsősorban nem ezért szerettem... sokkal inkább a miatt, ami mögötte van. Életútja, munkásságának hullámvölgyei és az azokból való kilábalás mindannyiunk számára példa értékű lehet szerintem. Bár már egy előző bejegyzésben foglalkoztam ezzel, úgy érzem, újra aktuális lett a 2005-ös, Stanford Egyetemen elmondott avatási beszéde. Íme:

[1.rész]
[2.rész]

Összesen mintegy 15 perc, mindenképpen érdemes rááldozni ennyit!!!

További szép napot!!

Szóbelistül-mindenestül:

Magyar nyelv és irodalom: 80%

Informatika: 85%

Matematika: 88%

Történelem: 94%

Angol nyelv: 98%

...és most megpróbálok elmenni piálni. (ha még futja az erőmből, aminek már a határán vagyok)

Vége az érettségijeimneek!

Magyar szövegértés: 39-40/40

Matek: 88-90/100

Töri feladatlap: 43/45

Angol feladatlap 1. és 2. része: 50/51

Asszem pálinkázok egyet a fáradalmakra...

Mindig úgy éreztem - és ez különösen a számítástechnika területén jön ki, ahol régen még viszonylag penge voltam - hogy nem vagyok kapkodós. Nem vagyok megszállott sem, és úgy unblock semmi. Hiába jöttek ki új és új dolgok - megnézegettem őket, olvasgattam róluk cikkeket, stb. - mindig elrettentett az áruk, és ez simán túlnőtte a vágyat, hogy megvegyem őket. Gondoltam, majd megveszem ha lemegy az áruk. Sosem vágytam a legújabb játékokra, és persze az azt elvivő gépekre, inkább vártam.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 2006-ig egy 333 MhZ-s Celeron procival rendelkező, 64 MB RAMú, 6GB-s vinyóval rendelkező gépnek voltam boldog tulajdonosa. Nagyjából zenehallgatásra és képnézegetésre volt elegendő, de én ezzel 12-14 évesen tökéletesen ki voltam békülve.

Majd beszereztem egy 1000 MhZ-es csudamasinát, 384 mega rammal, 64 mega videóval, és 20 giga vinyóval. Imádtam. Tudtam rajta filmet nézni, zenét hallgatni, játszani, és tök boldog voltam. Pedig 2006 szeptemberében az 1GhZ-s cerkák azért nem számítottak új technikának.

A matek érettségim eddig a nem hivatalos javítókulcsok alapján úgy néz ki, hogy 86-87%-os lett.

A magyar szövegértésben pedig nagyon max. 1-2 hibapont néz ki a 40-ből.

Holnap töri, minimum 95% kell. Nem lesz egyszerű.

Ja és jöhetnek az érettségizős sztorik.

Ha minden jól megy, a jövő héten egy Q6600 alapú rendszer boldog tulajdonosa leszek

Ha már itt vagyok, megkérdezem: szerintetek milyen táppal hajtsam?

Asszony hazavisz egy hazugságvizsgálót, ami ha valaki hazudik, akkor sípol. A gyerek hazaér az iskolából.

- Hányast kaptál fiam? - Ötöst anyám! Bíííííííííííííp... Hármast! Bíííííííííííp.. -Jó...egyest.
-Bezzeg amikor én iskolába jártam, sose kaptam egyest! Bíííííííííííp
Mire az apa:
-Bezzeg amikor én iskolába jártam... Bíííííííííííp
-Apa, nem jártál iskolába?
-Ne szemtelenkedj fiam, az apád vagyok! Bííííííííííp

Kicsit túl jó volt a buli... xD

,,Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig.
S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged.
Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd markodban, mintha vizet tartanál,
mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed.
Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad."

Anthony de Mello

,,A nagy szerelmek nem az égben köttetnek ma már,
hanem félfogadás idején a kerületi tanácsnál,
De kár.
És mi mosolygunk, hogy jól sikerüljön már - a fénykép,
ahogy kinéz egy ifjú pár.

S az érzelmekből nem épülnek várak, paloták,
csak földszintes kis bódék, sötét nyomortanyák,
De kár.
Még ajtó sincs rajtuk, amit bevághatnál, ha elmész,
és vissza senki se vár.

Adod-e még, adod-e még, adod-e még,
amiből neked sincs elég?
Veszed-e még, veszed-e még, veszed-e még,
aminek az ára a csillagos ég?

És felfaljuk végül egymást, mint egy gyorsbüfében szokás,
ahol olcsó pénzért virsli jár és önkiszolgálás,
De kár.
S aki evett már, az újra sorba áll, hisz éhes,
s így mindig körbejár.

Adod-e még, adod-e még, adod-e még,
amiből neked sincs elég?
Veszed-e még, veszed-e még, veszed-e még,
aminek az ára a csillagos ég?"

ISTENCSÁSZÁR! (katt a képre a videóért!)

És nagyon jól parodizálja ki persze, hogy miről is szól napjainkban a politika.

Bővebben, videóval itt. (Nyilatkoztam, hehe)

...amiből megtudhatjuk, hogy mire is találták ki a vuvuzelát VALÓJÁBAN:

Forrás: Agyiszint

A mai büntetéseket kedves ismerősöknek köszönhetem:

A balatonfüredi helyi különlegességekkel, a "GIROSZ"-szal és annak válfajaival ismerkedett közelebbről az egyik barátosném.

Másik kedves jelenleg Japánban élő ismerősöm fotózta ezt az eredeti Pedomaci márkás kotont. Megtudtam azt is, hogy a tokiói 'kotonbolt' számozása szerint az XXL-es méret 44 mm-es átmérőnek felel meg. (Magyarországon a 'normál' méret az 56 mm-es átmérő.)

Hát, ezt sem kommentálnám.

No comment.

A szokásos külföldi ocsmányul fordított reklám-betegség, új köntösben:

"MENYI RABLO KANDURT TUDZ CELOZNI?" kérdezi tőlünk ez a reklám. Ötszavas mondatban öt helyesírási hiba, nice.

Nézzük csak tovább. Mi a faszom az a rabló kandúr? Mert oké, elég szürreális kép, ahogy a szomszéd macskája kirabolja a házat, és kiviszi mondjuk az 50 kilós, 20 colos CRT monitort, de itt közel sem az szerepel. Ezek, kérem szépen, kalózok.

És a rabló még oké is lenne, mert ők végül is tengeri rablók, de hogy a kandúrokhoz mi közük van, azt végképp nem tudom kibogozni, mert én itt bizony nem látok egy kandúrt sem. És persze, attól, hogy "CELZOM" őket, még nem biztos, hogy le is lövöm. Márpedig ennek a játéknak az a célja.

Ja, és anyád a vesztes, maximum vesztettem.

Azt hittem, az igénytelenségnek is van határa.

Tévedtem.