Vagyis távmunkás lettem. Ez ugye azt jelentené, hogy itthonról dolgozok, és nem kell bemenni minden nap. Normális esetben környezettudatos gondolkodásra, kényelmi okokra, valamint átgondolt munkaszervezésre vezethető vissza a távmunka, mint lehetőség. Esetemben a helyzetet a kényszer szülte, ugyanis fizikailag nem volt helyem, ahova le tudtam volna ülni az új irodában, ilyen helyre költözött a cég ez 2-3 hónapon belül TALÁN megoldódik, további irodahelyiség kibérlésével. A bejárással kapcsolatban: az eddigi 3 távmunkás munkanapomon 4 alkalommal kocsikáztam be a munkahelyre, megyek holnap is, pénteken is, és tuti nem úszom meg a csütörtököt se... A munkát egyébként simán lehet csinálni itthonról is.

Ami pozitívum:
van normális számítógépem, ami nem 4 perc alatt kapcsol be
nincs korlátozva a net, nem kell a hájdmájesszel vacakolni
pizsamában dolgozni délig
én osztom be az időmet
a főnököm küldi ki helyettem a leveleimet, ő is borítékol
bejáráshoz kapok benzinpénzt, és adnak a rezsibe is

És ami negatívum:
hiányzik a hülyülés a többiekkel, itthon azért mégiscsak egyedül vagyok...
céges telefon, amit vihetek magammal a vécére is.

Ennyi

Frissítés, 2011 május
nem tartott sokáig a távmunka...