Imádom a GNU/linuxot, mert:

1. Biztonságos
2. Teljesen testre szabható
3. Ingyenes (többnyire, az Ubuntu például mindig ingyenes lesz). A rajta futtatható alkalmazások is ingyenesek többnyire.
4. Jó közösség kapcsolódik hozzá a különféle fórumokon.
5. Végezetül, ha ezt használjuk nem támogatunk egy multinacionális vállalatot, jelesül a Microsoftot, ami úgyis tele van pénzzel.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Most töltöm a Savage 2 ingyenes játékot, aminek van linuxos portja és egész kellemes grafikával rendelkezik a képek szerint. Meglátjuk milyen lesz. Bár, az az igazság én az FPS játékokat szeretem, ez meg nem az, de majd meglátjuk.

Sok játékot kifejezetten azért vettem meg, mert van linuxos portja. Tudom, tudom, ha játszani akarsz akkor használj windowst, de mi van ha én linuxon is szeretnék játszani?

Amit megvettem:

1. Quake 3
2. Quake 4
3. Enemy Territory Quake Wars
4. Doom 3
5. Return To Castle Wolfenstein

És persze a rengeteg ingyenes FPS, az Openarenától, az Urban Terrorig.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Ki mondta hogy én ésszel érvelek? Azt viszont megtehetem hogy ne szeressem a MS-ot, nem? Mondom ezt úgy hogy használok windowst is.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

A mai napi okosság:

Ha használni akarsz virtuális operációs rendszert a Virtualbox az egyik legjobb megoldás.

Hogy miért?

Mert ingyenes, a VMware meg sok pénzbe kerül.

Szóval. Az Ubuntu tárolóiban megtalálható a Virtualbox OSE 3.0.8, viszont a Virtualbox a 3.0.10 verziónál tart és ott van a bibi hogy az alap tárolóból sosem fog frissülni.
Mit kell tenni hogy mindig a legfrissebb Virtualboxot használd?

Nyiss egy terminalt és írd be:

wget -q http://download.virtualbox.org/virtualbox/debian/sun_vbox.asc -O- | sudo apt-key add -

Majd nyisd meg a szoftverforrásokat és add hozzá a 3rd party alkalmazásokohoz ezt:

deb http://download.virtualbox.org/virtualbox/debian karmic non-free

Zárd meg és a terminalból frissíts:

sudo apt-get update

Majd nyisd meg a symaptic-ot és keress rá a legfrissebb Virtualboxra és telepítsd. Elég lassan fog lejönni, nekem 50 percig töltött, valószínű terhelt volt a szerver. A csomagkezelő automatikusan el fogja távolítani a régi Virtualboxot és telepíti az újat. Minden beállításod megmarad.És ami nagyon fontos, mivel a Virtualbox benne marad a tárolóban ha kijön egy újabb verzió, az mindig automatikusan frissülni fog.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

A hozzáértő egy évig is kitolhatja a W7 legális ingyenességét, így ez a támogatósdi szempont csak a nem hozzáértés vagy a kényelmesség esetén áll fönn.

Egyébként nem támogatom a nem fizetős dolgokat. Ha program, akkor minimum reklámbevételt szerezzen (mint a Google), ne legyen nonprofit, mert ezzel degradálhatják a szoftverpiacot. (Ha Magyarország kicsit rágyúrna a profit-érdekelt szoftverfejlesztések támogatására, jelentős bevételre tehetnénk szert.)

[ Szerkesztve ]

vmware-server ingyenes...

Végezetül, ha ezt használjuk nem támogatunk egy multinacionális vállalatot, jelesül a Microsoftot, ami úgyis tele van pénzzel.
aha

"Ha nem vennél a kezedbe gyorsabb telefont, akkor soha nem mondanád meg, hogy mennyivel gyorsabb telefonok vannak jelenleg a piacon."

Majd ad neki a szkafanderes csávó néhány sallert és lenyugszik. Könyörgöm.

Igazad van, de szerintem egy mondaton ne akadj ki ennyire. Pikkel az MS-re, ez az ő saját véleménye.

Egyébként nagyrészt én is Ubuntut használok, meg vagyok vele elégedve. Ami a legjobban tetszik benne az a közösség-központúság.

sweetlou6.wordpress.com

Én 2 hónapig használtam ubuntut, de számomra nem volt olyan kényelmes. nem volt vele különösebb gond, vagy megoldhatatlan feladat, csak valahogy nem jött be

"Ha nem vennél a kezedbe gyorsabb telefont, akkor soha nem mondanád meg, hogy mennyivel gyorsabb telefonok vannak jelenleg a piacon."

A következő okosságom:

Ha mindig a legfrissebb smplayert akarod használni, akkor nyisd meg a terminalt és írd be:

sudo apt-key adv --recv-keys --keyserver keyserver.ubuntu.com E4A4F4F4

Erre azért van szükség, mert az Ubuntu úgy működik hogy a tárolóból telepíthető alkalmazásait key-jel, ujjlenyomattal látja el, a visszaélések elkerülése végett, különösen nagyon fontos ez a külső tárolók esetén. Na most ez hozzáadja a keyt a hitelesítésekhez.

Majd, a szoftverforrások 3rd party tárolóiba add hozzá a:

deb http://ppa.launchpad.net/rvm/smplayer/ubuntu karmic main
deb-src http://ppa.launchpad.net/rvm/smplayer/ubuntu karmic main

tárolókat.

Majd frissíts:

sudo apt-get update

Az Ubuntu szoftverközpontból, vagy a synapticból telepítsd az alkalmazást. Persze mondanom sem kell, ha kijön új verzió, akkor frissülni fog, mivel benne van a tárolóban.

[ Szerkesztve ]

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Kinek a pap, kinek a papné. Én már láttam olyan Ubuntut, hogy először azt hittem MacOs X fut. Komolyan. Kérdeztem is hogyan sikerült normál PC-re Macintosh oprendszert telepíteni? Akkor csodálkoztam el, amikor láttam hogy tulajdonképp ez egy GNU/Linux. Szóval ennyire testre szabható. De van olyan Gnome felület, ami teljesen Windows 7 kinézetet ad az Ubuntunak, a start menü, az ikonok, a rendszerhangok, mind mind Windows 7.

Persze aki Windowshoz van szokva, azt ez nem hatja meg.

Persze sokan vannak olyanok akik egyszerűen félnek az Ubuntutól, azt írja az egyik topicban hogy a linuxhoz diploma kell. Szegény nem is sejti hogy például az Ubuntu szoftvertelepítéseit látva a Windows csak megbújhat a sarokban és csendben zokoghat. Hol van még egy olyan operációs rendszer, ahol megnyitom a szoftverközpontot és válogathatok a sok ezer alkalmazás közül, amiket csak kijelölök és magától letölti és telepíti? Én személy szerint hálás vagyok a Canonicalnak (az Ubuntu fejlesztő cége), hogy karban tartja ezt az óriási szoftverparkot és pénzt nem kímélve (gondolom a szerverek fenntartása pénzbe kerül) ingyen elérhetővé teszik.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Egyébként nem támogatom a nem fizetős dolgokat.

Azért nem semmi, ha valaki már odáig jut hogy követelje a bebörtönzését, legalábbis az operációs rendszerek és a szoftverek terén:

A számítógépek az ötvenes években kezdtek elérhetővé válni a kutatók számára, és egészen a nyolcvanas évekig elzárva maradtak a tömegek elől. Ekkoriban a kutatók közösen használtak egy­egy gépet, és mindent megosztottak egymással. Az egyes intézetekben dolgozók pedig gyakran adták át egymásnak a fejlesztéseiket, így akkoriban az informatika fejlődése nagyon hasonló volt ahhoz, ahogy ma a nyílt forráskódú modell működik – azonban ekkoriban ezt még senki sem hívta így.

A szabad szoftver mozgalom szellemi atyja és megalapítója, Richard M. Stallman 1971­ben kezdett el dolgozni a legendás amerikai tudományos egyetemnél, a MIT­-nél Stallman a mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó részlegnél dolgozott, ahol a kor egy legendás számítógépét, a PDP­10­est használta. A gépen egy ITS (the Incompatible Timesharing System – Inkompatibilis időosztásos rendszer) nevű operációs rendszer futott. Stallman egyike volt azoknak a programozók, akik a rendszer továbbfejlesztésén dolgoztak.

A nagy számítógépek köré tömörülő közösség azonban a nyolcvanas évek elejére összeomlott. A Digital befejezte a PDP­10­es fejlesztését, és az intézetnek új gépek után kellett néznie. A kor modern gépei, mint a VAX vagy a 68020­as saját operációs rendszerrel rendelkeztek, azonban ezek nem voltak szabadok – már ahhoz is alá kellett írni egy titoktartási szerződést, hogy egyáltalán egy futtatható másolatot kapjanak. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy tilos segíteni a másiknak. Megtiltották a közösségek együttműködését, az új szabály pedig így hangzott: „Ha segítesz másoknak, kalóz vagy. Ha bármilyen módosításra lenne szükséged, könyörögj nekünk, hogy csináljuk meg.”

A fejlesztők jelentős része beállt a sorba, és elfogadta az új játékszabályokat. A korábban élő, aktív közösségeket szétverték. Richard Stallman számára ez komoly morális dilemmát jelentett. Számára egy ilyen szerződés elfogadhatatlan volt. Felmerült benne, hogy elhagyja az informatika területét, azonban ez azt jelentette volna, hogy veszni hagyja a tudását. Ezért tovább gondolkodott. A kérdés az volt, hogy tudna-­e olyan programot írni, ami újraélesztené a korábbi közösségeket.

A válasz kézenfekvő volt: operációs rendszert kell fejleszteni. Ez a legfontosabb szoftver ahhoz, hogy el tudjunk kezdeni használni egy számítógépet, és ez az, amire minden más is építkezhet. Stallman 1984­ben elhagyta a MIT­t, hogy az új projekt jogilag teljesen független legyen az intézménytől, és munkához látott. Így született meg a GNU projekt. A szabad szoftver születése
jelentése (GNU's not Unix – a GNU nem Unix). Winston professzor, a MIT mesterséges intelligenciát kutató laboratóriumának vezetője megengedte ugyanakkor Stallmannek, hogy továbbra is használja az egyetem infrastruktúráját. Stallman ekkor fogalmazta meg a szabad szoftverek alapelveit:

A program szabadon használható, bármilyen célra.
•
A programot mindenki szabadon módosíthatja, igényei szerint.
•
Hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, a forráskódhoz
biztosítani kell a hozzáférést.
A programot bárki továbbadhatja, akár ingyen, akár pénzért.
•
A program módosított verziói szintén szabadon terjeszthetők, hogy
•
a közösség is részesülhessen a fejlesztésekből.

A megfogalmazott elveket azonban jogilag is értelmezhető formába kellett önteni: így született meg a GPL (General Public License), vagyis az általános nyílt licenc, amit ma a legtöbb nyílt forráskódú program használ. A licenc garantálja a fenti elvek sértetlenségét, és egy biztonsági kitétel is belekerült. Ez kimondja, hogy a módosított programnak továbbra is GPL licenc alatt kell maradnia, ha pedig valaki ilyen kódot épít a saját alkalmazásába (legyen akár az csak pár sornyi), akkor a teljes forráskódot ki kell adnia, a GPL licenc feltételeinek megfelelően. Ez biztosítja, hogy senki ne tehesse meg azt, hogy egy nyílt forráskódú programot továbbfejleszt, majd bezárja a kódot, így visszatartva a fejlesztéseit a közösségtől.

Ekkor kezdődött meg a ma is ismert első szabad szoftverek fejlesztése, mint amilyen például a GCC fordító (ami ma is szinte minden nyílt forráskódú program alapja), vagy a GNU Emacs. A legfontosabb szabad szoftvereket támogató alapítvány, az FSF (Free Software Foundation)5 1985­ben alakult meg. 1987­ben megszületett a Bash shell, vagyis az a szöveges terminál, amit jól ismerhetünk a Linuxból. A fejlesztés jól haladt, és 1991­re szinte minden alapvető fontosságú elem elkészült. Már csak egyvalami hiányzott – egy kernel, vagyis rendszermag.

Ekkoriban kezdett egy finn egyetemista egy saját projekten dolgozni – ő volt Linus Torvalds, a Linux kernel atyja. Linus 1991. augusztus 25­én az alábbi levelet küldte a Minix levelezőlistájára:
„Üdvözletem minden minix felhasználónakEgy (szabad) operációs rendszeren dolgozom (csak hobbi, nem lesz olyan nagy és professzionális, mint mondjuk a gnu) a 386/486 AT kompatibilis gépekre. Áprilisban kezdtem dolgozni rajta, és most már kezd szépen alakulni. Örülnék, ha visszajeleznének azok, akik szeretik vagy utálják a minixet, mivel az én operációs rendszerem arra emlékeztet valamennyire (hasonló felépítésű fájlrendszer (praktikus okokból) többek között)."

Vagyis adott volt egy kernel, alkalmazások nélkül, és egy alkalmazásgyűjtemény, kernel nélkül. Hamarosan a GNU projekt és a Linux egymásra talált, és megszületett a GNU/Linux. Az első Linux disztribúciókra sem kellett sokat várni: 1992 közepén jelent meg az SLS, vagyis a Softlanding Linux System, amely már tartalmazta a Linux kernelt és az alapvető eszközöket, köztük egy TCP/IP stacket és az X Window grafikai rendszert. A Debiant pedig 1993. augusztus 16­-án jelentették be.

A többi már történelem.

Forrás:

toros: Az Ubuntu világa.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Persze aki Windowshoz van szokva, azt ez nem hatja meg.
no látod ez hülyeség, osx megszokása kb 2 napig tartott. utána amikor visszatértem winre pár dolgot már ott kerestem ahol az osxben volt.

"Ha nem vennél a kezedbe gyorsabb telefont, akkor soha nem mondanád meg, hogy mennyivel gyorsabb telefonok vannak jelenleg a piacon."

Azért nem semmi, ha valaki már odáig jut hogy követelje a bebörtönzését, legalábbis az operációs rendszerek és a szoftverek terén:

Először is próbáld elfelejteni a Stallman féle verbális ámokfutást. Az ő állításai legfeljebb a saját akadémiai világában érvényesek, ahol hozzáértő emberek használják mindenféle kutatásra/fejlesztésre a számítógépeket. Az ő világában az állításai helytállóak, az emberek 99%-a viszont nem ebben a világban él.
A másik, hogy esetleg talán gondolj azokra az emberekre, akik szoftverek fejlesztéséből élnek. Tudod, a programozók. Az ilyen Stallman félék biztosan nehezen képzelik el, hogy vannak cégek, amelyek szoftvert árulnak, a bevételből pedig fizetik az alkalmazottakat. Tehát nem az egyetem vagy különféle alapítványok pénzén programozgatnak hobbiból és szerelemből, mint ahogy azt ő elképzeli a saját hippi álomvilágában.

[ Szerkesztve ]

Grafika ugyanaz. Sebességre csak az NVIDIA-n ugyanolyan gyors,mert övéké magasan a legjobb Linux driver.

[ Szerkesztve ]

"Először is próbáld elfelejteni a Stallman féle verbális ámokfutást. Az ő állításai legfeljebb a saját akadémiai világában Először is próbáld elfelejteni a Stallman féle verbális ámokfutást. Az ő állításai legfeljebb a saját akadémiai világában érvényesek"

Dehogy. Stallmannek abszolut igaza van. Az, hogy te nem ismered vagy nem erted a mondanivalojat, az egy dolog, de nem nagyon szokott elofordulni, hogy Stallmantol hulyeseget olvastam volna. (Es igen, programozo vagyok, ebbol elek, megis.)

DRM is theft

"A másik, hogy esetleg talán gondolj azokra az emberekre, akik szoftverek fejlesztéséből élnek. Tudod, a programozók."
Itt alapvető félretájékoztatás van.
A programok torrentfán nőnek, csak a gonosz kiadók akarják megszedni magukat ezekből a gyümölcsökből. Aki nem fizet a programért az egyenesen az ősi gonosszal vív harcot, és a társadalomnak különösen meg kéne becsülnie ezeket a kiváló egyéneket.

A torrentet meg a nem fizetest ne keverjuk mar a nyilt forrashoz. A Linux kernel nagy resze ma mar fizetett programozo munkajanak az eredmenye.

DRM is theft

a doom 3 milyen linuxon? grafikailag ugyan olyan? sebességre? is?

Én egy HD4890-el futtatom mindent maxra húzva és nem látok változást a windowsos verzióhoz képest.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Pár gondolat a windowsos alkalmazások integrációjával kapcsolatban.

Ugye ott van a wine, ami egy ingyenes windows api és lehetővé teszi hogy windows alkalmazást futtass linuxon. A játékok közül a Cod2, és a Prey van fenn, mindkettő hibátlanul fut, az alkalmazások közül a BCDC++, a Total Commander, a dbPowerAmp Music Converter van fenn, ezek is hibátlanul futnak, pont úgy mintha windowson futtatnám. A komoly windows hackelőknek tudnám ajánlani a szintén ingyenes PlayOnLinux-ot, ami a Wine-ra épül, csak annyiban tér el tőle hogy előre definiált szabályok szerint telepíti és működteti a windowsos programokat. Erre telepítettem a jó múltkor CoD4-et, ami szintén jól futott (csak már többször kijátszottam, így leszedtem). Állítólag a PlayOnLinux támogatja az összes eddig megjelent MS Office-t is, de ezt nem próbáltam.

Vannak fizetős windows emulátorok:

Az egyik a Cedega, ami csak és kizárólag játékokra való, de azokból hivatalosan több ezret (enyhe túlzás) támogat, köztük a legújabbakat is. Persze ezt nem próbáltam, mert nem vettem meg, de gondolkodok rajta, ugyanis nem drága, 25 dollár egy évre. Ennyi pénzt megér az hogy válogass a több ezer játék garantált futtatási lehetőségéért.

A másik a CodeWeavers Crossover, ami nem a játékokra, hanem főleg az alkalmazásokra gyúrt rá. Ehhez van licenszem, ugyanis tavaly volt egy olyan promóció hogy egy napig ingyen adták. Ezen biztos kiválóan fut a MS Office 2007, meg a WMP 9, tudom mert mindkettőt feltelepítettem és tökéletesen működnek, annyira beleintegrálódnak a linuxba, hogy szabályszerűen alapértelmezettnek lehet tenni ezeket a programokat.

[ Szerkesztve ]

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Amúgy ez mindig is érdekelt. Azokat a fizetett programozókat miből fizetik, ha egyszer nem fizetősek a Linuxok? És tudtommal reklámbevételeik sincsenek.

zed01: Bebörtönzés? Ugyan. Tisztában vagyok vele, hogy az sem optimális, ha egyetlen (szinte) monopolhelyzetben lévő szoftveróriás kénye-kedve szerint szüreteli a dollárokat, de a másik véglet sem.

Még szerencse, hogy a legtöbb ingyenes programban sok kompromisszumot kell kötni - nem csoda, ha többségüket hobbiból készítik. Van még miért megszerezni a fizetős tartalmakat.

[ Szerkesztve ]

"Azokat a fizetett programozókat miből fizetik, ha egyszer nem fizetősek a Linuxok?"

Látod, az ilyesmit azelőtt kellene megtudni, mielőtt határozottan megmondod, hogy mi a frankó A szoftver, mint önálló termék, viszonylag új koncepció és csak a programozó kis része dolgozik ilyenek fejlesztésén. Az esetek nagyobb részében a programok amolyan "alkatrész" szerepben vagy értéknövelő tényezőként szerepelnek.

Egyébként, csak hogy vmennyire képbe hozzam a dolgokat: a magyarországi programozó munkahelyek (legalábbis pár éve, amikor képben voltam) nagy részét a Siemens különböző leányvállalatai, a Nokia meg az Ericcson adta, és egyik sem a dobozos szoftver bizniszben utazott.

DRM is theft

De én nem is ezt kérdeztem. A szavaidból úgy vettem ki, hogy a Linux kernel fejlesztése után kaptak valamiféle juttatást, de akkor félreértettem. Tehát a Linuxok is tisztán hobbiprojektek, csak éppen mellette főállásban is programoznak. Esküszöm, soha nem fecsérelném ilyenre az időmet, ehhez azért már kell egy hatalmas fokú kockaság... (Mintha rémlene valami, hogy egyes disztriket a vállalatok pénzért kaphatnak csak meg, míg magánszemélynek ingyenes. Jól emlékszem? Ez mondjuk egy logikus dolog volna, mert a MS-nak a Windows után is inkább a vállalati szférából és az előre telepített rendszerekből van túlnyomórészt bevétele, mintsem a magánvételekből, hiszen azok nagy része tört program.)

"és csak a programozó kis része dolgozik ilyenek fejlesztésén." - Ennek ellenére az nyugaton jól elkapták a gyeplőt ezen a téren, és a világ leghatalmasabb vállalatai kerültek ki ebből a szegmensből, még a filmipari óriásokat és a hardvergyártókat is leelőzve. Tény, hogy itt a keleti területek szépen lecsúsztak erről a kommunizmussal, és hogy manapság már nemigen lehet itt teret hódítani, de van még, amiből jöhet és jön is jobb, újabb az idők végezetéig, pl. a játékok. (Legjobb volt a suliban az a gyerek, aki határozottan MS-ellenesnek tartotta magát, mert hogy lehúzza az embereket, de egyúttal megszállott WoW-előfizető is volt.)

Tehát a Linuxok is tisztán hobbiprojektek, csak éppen mellette főállásban is programoznak

Van egy ember, egy Dél-Afrikai milliárdosról Mark Richard Shuttleworth-ról van szó, aki megalapította a Canonical céget, ami az Ubuntu fejlesztője. Nos. Ő önti a dollár milliókat az Ubuntu projectbe és tudja sosem fog visszajönni a pénze, és csak azért csinálja ezt mert imádja a GNU/Linuxot. Az Ubuntut fizetett programozók csinálják. Vagy például a szintén ingyenes Fedorát a Red Hat szponzorálja.

Persze van arra is példa amit írtál, ez pl. a Debian, amit hobbi programozók ezrei, tízezrei csinálnak. Az a furcsa helyzet állt elő ezzel a disztribbel kapcsolatban hogy tulajdonképp még gazdája sincs, amikor a közösség úgy dönt hogy kiadják a stabil verziót, akkor kiadják és ütemterve sincs a kiadásnak, akkor adják ki amikor elkészül.

[ Szerkesztve ]

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Úgy látom, én itt elbújhatok, mert én pont hogy szeretem az ms termékeit Persze egy virtuális gépen fent van a linux is.

Erről a Canonicalról már mintha hallottam volna, annak kapcsán, hogy egyszer még valami minimális profitot is fog termelni, bár már nem emlékszem, hogyan.

Ez érdekes amúgy, azért öl valaki milliárdokat egy fejlesztésbe, hogy - ha közvetetten is, de akkor is - csak simán betegyen az üzletileg is ebben gondolkodó cégeknek, a szoftverpiacnak. Nekem ez kissé etikátlannak hat. (Mert ugye nem csak a Microsoftról és a néhány ottani milliárdosról van szó...) Bár az is tény, hogy a Linux piaca egyelőre nem jelent komoly veszélyt a fizetős programokéra, olyan kicsi az elterjedtsége. Milyen furcsa, hogy az Apple termékek és programok milyen eredményesek a magas áruk ellenére is.

Ő önti a dollár milliókat az Ubuntu projectbe és tudja sosem fog visszajönni a pénze, és csak azért csinálja ezt mert imádja a GNU/Linuxot.
Azért ez egy kicsit erős és elfogult vélemény, bár..., ... vélemény az biztos.

Szerk. nem Trub-nak ment, bocsi.

[ Szerkesztve ]

"Tehát a Linuxok is tisztán hobbiprojektek, csak éppen mellette főállásban is programoznak."

Nem.
Vannak olyan emberek, akiket azert fizet az IBM, a Siemens, a Microsoft(!), a Nokia meg isten tudja, hogy kik meg, hogy nyilt forrasu szoftvereket fejlesszenek, tobbek kozt a Linux kernel adott reszeit.

A Nokia mobilkommunikacios cuccokat akar eladni, az IBM mainframe-eket meg "solutionoket", a Microsoft meg fene tudja, hogy eppen miben santikal, de mindenesetre mind ugy gondoljak, hogy ezt elo tudjak mozditani azzal, hogy nyilt forrasu programokat fejlesztenek. Nem kell mindennek kozvetlenul hasznot hajtania, pl. sem a marketingreszletuk, sem a takaritonok nem fognak soha bevetelt produkalni, de nem is ezert tartjak oket.

DRM is theft

A "vannak olyan emberek" és az általánosság között azért van némi eltérés.

Persze nem vagyok én teljes mellszélességgel a nyílt forrás ellen, én is csináltam már ilyen mikroprojekteket. (A GPL licencű megoldás miatt, amit fölhasználtam.) Igazából, ha ez eddig nem derült volna ki, a fanatikus szabadszoftver-mániások nem szimpatikusak, belőlük is van jó pár. (Nagyon emlékeztetnek ahhoz a "mozgalomhoz", amikor a családi kastélyokat és magánkerteket mind a köz szolgálatába állították, vagy a nagyközönséget is beengedték.) Föntebb említettem egyébként, hogy csak azt nem támogatom, ami még közvetetten sem hajt pénzt, sőt, a pénzt hajtó projekteket nehezebb helyzetbe hozhatja.

Bár az is tény, hogy a Linux piaca egyelőre nem jelent komoly veszélyt a fizetős programokéra, olyan kicsi az elterjedtsége.

A kis hardverű netbookok piacán már több mint 30 %-os a GNU/Linux elterjedtsége és folyamatosan növekszik. Vannak kifejezetten netbookokra írt linux disztribúciók.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

"Ennek ellenére az nyugaton jól elkapták a gyeplőt ezen a téren..."

Nem nagyon érted, hogy miről van szó, igaz?... Hogy jönnek a kommunisták az IBM-hez meg a Nokiához?...

Dobozos programokból egyedül kb. a Microsoft lett nagy cég, a többi, témában érdekelt vállalkozás elég kicsi (a játékok némileg más téma, mert ott a nagy pénzek nem magában a programozásban vannak, hanem a tartalomkészítésben). A programozók kb. 80%-a olyan projekteken dolgozik, amiket egyszerűen nem tudsz megvenni, mert nem árulják: in-house development, firmware/embedded, komplett solutionök részei.

Tényleg hihetetlenül nem vagy képben, nem érted a mechanizmusokat, és éppen ezért elég vicces elképzeléseid vannak, kb olyan szinten, mintha a vizilovak kopoltyújáról értekeznél.

[ Szerkesztve ]

DRM is theft

Szerintem szimplán elbeszéltem melletted. (Kommunizmus úgy jön ide, hogy mivel számtechben jelentősen le volt maradva a térség, így K-Európa lecsúszott a nagy térhódításról szoftver terén, későbbi, rendszerváltás utáni indulással csak kis esélyek voltak.) Ha viszont néhol zavaros volnék a napokban, akkor nézzétek el nekem, két hete nem alszom rendesen egy határidő miatt, ilyenkor megesik. Sajnos sűrűn van "ilyenkor".

"Dobozos programokból egyedül kb. a Microsoft lett nagy cég, a többi, témában érdekelt vállalkozás elég kicsi" - MS-hoz képest egészen biztosan. Egy "magyar nagyvállalathoz" képest azért annyira nem...

Tény, hogy nem olvastam elemzéseket a szoftverfejlesztői piac pontos megoszlását illetően - ha mutatnál ilyet a 80%-ról, megköszönném -, de azt hittem, magától értetődik, hogy számba sem vettem azt a szegmenst. Nem a gyártás folyamata, mint inkább az értékesítés módja a fontos szempont itt. A szoftverfejlesztésnek azon területe közvetlenül, kapcsoltan igényel egy másik terméket, ált. hardvert, ez egy jelentős különbség, így az önálló szoftver piacát érdemes külön kezelni. (Hogy az előtelepített rendszereket minek vesszük, az egy érdekes téma... A Linux, mint ingyenes OS, főleg ezen a téren lehet egy ésszerű dolog: ha egy termékkapcsolás elemeként vesszük.) Én a "gyeplőnél" szimplán, ráadásul mellékesen arról beszéltem, hogy ezen a piacon a megkésett kezdéssel már csak nagyon kis szeletet tudott magának szakítani a keleti régió.

Program vs. játék. Igaz, hogy a játékfejlesztés folyamán tetemes időt eszik maga a tervezés és pályaépítés, meg az egyéb képzőművészeti munkák. De mint mondottam, nem gyártás szempontjából nézem, és talán ezért beszéltünk el egymás mellett. Tegyük fel, HA a piacon megjelenne egy teljesen (vagy közel) ingyenes, kifogástalanul működő, ötletes MMORPG, akkor az rendesen megnyirbálná a WoW vagy éppen a keleti játékok előfizetői bázisát.

És ezzel az egésszel nagyon el is tértünk a Linuxtól. Már arra sem emlékszem pontosan, hogy jött mindez elő. Amúgy érdekelne, te most pontosan mi mellett/ellen is érvelsz. Hogy végül is az önálló szoftver annyira kis szegmens, hogy szóra sem érdemes, és nem gond, ha az ingyen szoftver felülkerekedik? Mert ezt olvasom ki a szavaidból. Ha mégsem, akkor kölcsönös az egymás mellett való elbeszélés.

zed01: Tudom. (Szerintem nem csoda, hiszen azokon már lassan semmilyen támogatott Win nem fut elfogadhatóan. Nekem is van egy ilyen masinám, Puppy van rajta.)

Most konvertálok egy DVD-t aviba (xvid). Az Acidrip-et használom. Megtehetném hogy használjam valamelyik fizetős windowsos programot erre a célra, de az Acidrip úgy konvertál hogy a végeredménynek sokkal jobb a méret/minőség aránya.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Ő önti a dollár milliókat az Ubuntu projectbe és tudja sosem fog visszajönni a pénze, és csak azért csinálja ezt mert imádja a GNU/Linuxot.
asszem a hup-on volt egy cikk hogy, Shuttleworth még 2-3 évet ad az Ubuntunak hogy profitot termeljen aztán kiszáll a projectből.

#36: a Microsoft meg fene tudja, hogy eppen miben santikal
hát miben sántikálnának... természetesen épp összeesküvést szőnek a nyílt forrású szoftverek fényes tekintetű harcosai ellen
jah, meg persze világuralomra is törnek.

[ Szerkesztve ]

(Legjobb volt a suliban az a gyerek, aki határozottan MS-ellenesnek tartotta magát, mert hogy lehúzza az embereket, de egyúttal megszállott WoW-előfizető is volt.)

Akkor neki éppen a legjobb megoldás lenne valamelyik linux disztrib, ugyanis a WoW kifogástalanul fut az ingyenes wine-n, pont úgy mintha windowson futtatnád.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

A mai napra való okosságom:

Ha szeretnéd hogy az Ubuntudra az összes Google alkalmazást telepíthesd egyszerűen akkor:

Tölts le ezt:

signing key

(Jobb klikk, mentés másként)

Majd a szoftverforrások hitelesítés fülön importáld a keyt.

Az egyéb szoftver fülön importáld a következő tárolót:

deb http://dl.google.com/linux/deb/ stable non-free main

Zárd be, majd nyiss egy terminalt és frissíts:

sudo apt-get update

Ezek után szinte bármilyen Google alkalmazást tudsz telepíteni a synapticból.

[ Szerkesztve ]

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Az intelligens emberek sajátos tulajdonsága, hogy nem személyeskednek fórumokon. Valamint az is, hogy tolerálják azt, hogy bárki bármit írhat a saját blogjába.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Valamint az is, hogy tolerálják azt, hogy bárki bármit írhat a saját blogjába.

Ezzel hálálják meg azt, hogy nyitottá tettem a blogom mindenki, még a windows hívők számára is.

Én azt gondoltam hogy itt majd megosztjuk a különféle tapasztalatainkat a GNU/Linuxról. De nem értem ha valaki inkább a windowst preferálja, akkor miért ír ide?

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Ha azt szeretnéd hogy a getdeb-en található alkalmazások települjenek az alap tárolók alkalmazásai helyett töltsd le ezt:

getdeb

...és telepítsd.

Így szinte mindenből a legfrissebb verziót fogod használni. Mióta én is alkalmaztam frissült egy csomó programom. Ez talán a legfontosabb tároló.

Figyelem! Csak a 9.10-es Karmic Koalán működik.

Komolyan mondom egyre jobb lesz az Ubuntu.

“Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson