Képernyőfrissítés gyakoriság és VSYNC

A VSYNC beállítás azt határozza meg, hogy a Windows megengedje-e a játékoknak és egyéb alkalmazásoknak, hogy a képernyőfrissítést meghaladó képkocka-számmal [FPS] jelenítsék meg a képeket.

A VSYNC a Vertical Syncron Sign rövidítése, vagyis függőleges szinkron jel. A videokártya akkor adja ezt a jelet, amikor kirajzolt egy teljes képet, és hamarosan új képet kezd kirajzolni (pl. 60Hz-es képfrissítésnél 60-szor teszi ezt meg, 100Hz-es képfrissítés esetén másodpercenként 100-szor és így tovább...).

A képernyőfrissítés gyakoriság [Refresh Rate] beállítás a monitorod képének másodpercenkénti frissítését határozza meg. Ez nem ugyanaz, mint a másodpercenkénti képkockák száma (FPS) érték, mert a képernyőfrissítés gyakoriságba ugyanannak a képtartalomnak az újbóli megjelenítése is beletartozik, míg az FPS annak a mérőszáma, hogy a megjelenítés milyen gyakran tud egyik képről a következőre váltani.

Amikor egy program a képernyőre rajzol, akkor általában kettős puffer technikát használ. Ez azt jelenti, hogy két kép van a memóriában (sőt tripla buffernél 3). Az egyik az, amit a képernyőn látunk, a másik az, amit éppen kirajzol. Ha befejezte a kirajzolást, megcseréli a két képet, és az válik láthatóvá, amelyiket utóbb rajzolt, a korábban látható képet pedig letörli, és oda rajzolja a következőt.

Ha a vsync be van kapcsolva, akkor a program megvárja, amíg a videokártya vsync jelet küld, és csak akkor cseréli meg a két képet, míg kikapcsolt vsyncnél azonnal, amint befejezte a kép kirajzolását. Ennek az a hátránya, hogy egy pillanatra a képernyő felső részén még a régi kép látható, az alsó részén már az új. Bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy szerintem ezt általában nem lehet észrevenni.

CS Source settings: