Sokat gondolkodtam azon, lehet-e érdemes-e az erőharcok irányításához útmutatót csinálni. Végül arra jutotta, hogy bár vannak megfontolandó alaptételek, általános recept a győzelemre nincs. Legfőképpen azért, mert a győzelemnek csak az egyik része a jó irányítói teljesítmény. Optimális kezdő felállás és jó csapat nélkül legfeljebb csak gyenge ellenféllel szemben lehetünk sikeresek. Írok pár gondolatot, melyek szerintem a legtöbb esetben sikerhez vezetnek.
1. Mindig adjunk egyértelmű parancsokat! Ha valamilyen irányba (balra, jobbra, fel, le) vezényeljük az embereinket, írjuk meg nekik azt is, hány mezővel akarjuk őket a megadott irányba mozdítani. Célserű nagyjából a másfél-kétszeresét mondani a kívánt távolságnak.
2. Sose kapkodjunk! Mindig figyeljük a köridőt, az utolsó 10-20 másodpercben már ne nagyon parancsolgassunk. Ha egy komolyabb mozdulathoz (fellépés, kilépés) érünk, inkább várjunk egy kört, alaposan egyeztessük a mozdulatot. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a fürgébb embereink ki/fellépnek, a lassabbak lemaradnak. Ha már összejött egy feles mozdulat, akkor többnyire célszerűbb a többieket is utánuk küldeni, mint a korán mozdulókat visszahívni.
3. Szervezzünk magunk mellé szárnysegédet, aki név szerint felszólítja a harcosokat a cserére, pozíciójuk módosítására. Fontos, hogy a szárnysegéd ismerje az irányítási stílusunkat, ne avatkozzon bele a parancsainkba, csak azok működését segítse.
4. Minden helyzetben az áll jobban, aki túlerőben van. Hiába áll kilenc szuper harcos a saját tornyában, ha velük szemben 40-50-en lőnek. Ráadásul szinte biztos, hogy ennek a 40-50-nek a többsége egy-két embert – a legszélsőket – veszi célba. Ugyanígy érvényes a túlerő elve a kilépésekre. Ha 20-30 védő elé tízen lépnek ki, az biztos halál. Ha viszont kilépnek 20-30-an vagy még többen, akkor a védők tűzereje megoszlik.
5. A 20 ÉP-s harcos sokkal hasznosabb mit a 0 ÉP-s. Ha jó helyre vezényeljük, egy alacsony életerejű harcos is nagyon hasznos lehet. Ezért különösen figyeljünk arra, hogy ne hagyjuk meghalni az embereinket! Szép dolog az áldozat, csak nem éppen hasznos. Ha egy falszakasszal, toronnyal szemben túl nagy a túlerő, inkább hívjuk le onnan az embereket, majd parancsoljuk vissza, amikor kisebb a veszély. Az is nagyon fontos dolog, hogy a lesérült embereinket olyan helyre vezényeljük, ahol még hasznosak lehetnek. Védelemben felállhatnak a hátsó falra, ha eléjük áll egy sok magasabb ÉP-s, de távoli toronyba vagy torony vonala mögött is biztonságban lehetnek. A lényeg, hogy lássanak rá az ellenfélre.
6. Mindig figyeljük a blokkolási lehetőségeket! Viszonylag új taktika annak kihasználása, hogy ha az egyik csapat harcosa benn áll egy szektorban, akkor a másik csapat harcosa nem tud belépni. Mivel minden körben a védők mozdulnak először, nekik van nagyobb esélyük blokkolni. Rendszerint a felülre, az erőd fölé belépést szokták megakadályozni. Ha látjuk, hogy blokk van, úgy irányítsuk az embereinket, hogy lőni tudják a blokkolót, vagy inkább módosítsuk a stratégiánkat és ne a blokk felé mozogjunk.
rudi oldala
