A kimerítő telefonos nosztalgia után úgy érzem nem maradhat el a Retro PC-s és a modernkori Xbox 360 játékok özöne, amiket bármikor gond nélkül elő tudok venni, ahol nem a grafika számít, ahol az ember le ül a játék elé és azon veszi észre magát, hogy eltelt a nap. Nos az alábbi TOP 10-es listába azok a játékokat írom le amiket bármikor elő veszek.

10. Flatout 1 (Játszott platform: PC):

Emlékszek az időre, mikor a 2004-es PC Guru újságban rongyosra olvastam erről a játékról az információ morzsákat és alig vártam a megjelenését. Elérkezett végre 2005 július 12 megjelent a játék és hozzám is eljutott egyből. Hát az a környezet amortizálás és pusztítás amit véghez lehetett vinni a játékba maga volt a "szemorgazmusa", a bónusz küldetések csak hab volt a tortán. A versenyek annyira nem fogtak meg, az igazi élvezetet a magas"ugrás", teke meg hasonló marhaságok jelentették, ami a játék igazi sava-borsát adták. A mai napig előveszem nosztalgiázni, szerintem sose fogom megunni ezt a remekművet.

Élménnyel teli videó összeállítás:

9. Flatout 2 (Játszott platform: PC):

2006 augusztus 1 volt az az időpont mikor az élvezet a második rész formájában jött el. Féltem már, hogy a gépemen (p4 1.8ghz pentium processzor, 512mb ram és a ragadozó Ati Radeon 9200se videókártya) laggolni fog, vagy rosszabb esetben el sem indul, de szerencsére tévedtem. A legmagasabb grafikán élvezhettem a rombolás második részét, ami már olyan szintre emelte a látványt és a zúzást, hogy sokszor azt éreztem, ha kicserélném a kocsikat Dragon Ball szereplőkre, még verekedős játékként is megállná a helyét, annyira szépen lehet benne amortizálni. Itt már sokkal jobb volt a verseny, élvezhetőbb, de túl futurizálták a
speciális küldetéseket, de így is a mai napig előveszem, leporolom és irány a zúzás.

Egy kis videós finomság:

8. Devil May Cry 4 (Játszott Platform: XBOX 360):

2008 július 8-án debütált minden platformon a Hack&Slash játékok egyik királyának 4.része a DMC 4, nagyon sokáig nem tekintettem rá folytatás ként, mivel az egyik kedvenc karakteremet Dantet cserélték le Nerora. Sokáig esélyt se adtam a játéknak, legnagyobb szerencsétlenségemre. Tavalyelőtt úgy éreztem csak kipróbálom, mivel Capcom. 4 évvel a játék kiadása után álltam neki, és oly annyira letaglózott, hogy minden óra mit vele töltöttem mosolygást csalt az arcomra, már 7-szer végig toltam, és a Devil Bringer újítás végett bármikor vissza tudok, egy kis agyatlan csihi-puhira ülni rá, így lett ő a 8.ik.

Egy kis harc:

7. Devil May Cry 3 (Játszott Platform: PC):

A játékhoz még a 2006-os években volt szerencsém, ezzel egy időben játszottam a Manhunt remekművel, ami csak éppen, hogy kiesett a top10-ből. Első Hack&Slash játék volt az életemben (igen sajnos kimaradt az első 2 rész, amit a mai napig sem pótoltam), és hatalmas élményt nyújtott. Dante egyszerre tudta használni a fegyverét, kardját, puszta kezét, át tudott alakulni Démonná, fejleszthető fegyverek, 1-2 apróbb logikai feladatok és zúzás a köbön, iszonyat laza átvezető videók, mi kell még egy eszetlen kaszaboláshoz? Dante! A legnehezebb szinten a mai napig nem tudtam végig vinni!

Dante akció közben:

6.Prince Of Persia: Warrior Within (Játszott Platform: PC):

A 2006-os évben két játékot játszottam egy időben, ezt és a 3. részét (ennyire nem rohanok előre!), kalandozások a herceggel, menekülés, véres harc, akrobatikus mozgások, falon futás, idő lassítás, visszatekerés, minden adott egy nagyon élvezetes sztorihoz. Egészen a 6. helyig kúszott ez a remekmű a szívemben, mivel itt van a legemlékezetesebb, legszemetebb, legidegesítőbb, legtöbb számból kicsúszott k.anyázós ellenség, aki nem egyszer tűnik fel a színen, hanem a legváratlanabb pillanatokban keseríti meg az amúgy sem könnyű dolgainkat, az ő neve(rajongók már biztos tudják!): Dahaka. Ugyan akkor fergeteges, monumentális, többször játszható, rengeteg kombóval megfűszerezett játék menet és a mai napig előveszem, cseppet sem zavar, hogy a mai játékokra ráállt szememnek ronda a grafikája, mert annyira jó élvezetet biztosít, hogy az ember már csak akkor hagyja abba a játékot, ha kifordítják előle, vagy áramszünetet kap (kivéve ha van szünetmentes táp, mert akkor is mehet a harc). Hatalmas ötlet volt az Ubisoft-tól a látványos harc vegyítése a remek logikai feladatok sokaságával. Időközben kipróbáltam ezen felbuzdulva az első részét is, de az annyira nem fogott meg. Most azon agyalok, hogy ismét el kellene kezdeni a remek kalandot a herceggel, mert ez a játék zseniális.

Dahaka:

5. Prince Of Persia: The Two Thrones (Játszott Platform: PC):

Paraszt hajszállal, de a WW elé sikerült bepofátlankodnia magát, hogy miért? Kivégzés, átalakulás, késsel falon mászás, lovaskocsi verseny! Ez a játék tökéletesen fejlődött az előző részhez képest, minden téren javítottak rajta, nem elrontották hanem jobbá tették. Ritka mikor egy játék trilógiájánál részről-részre jobbat kapunk. Igaz a WW annyira sötét volt, annyira Darkos már-már sokszor horrorjátékként tekintettem rá, főleg Dahaka miatt. De kanyarodjunk vissza a POP:TTT-re, ami tovább fejlesztette a harci rendszert, mert belecsempészni változatosságot, hozott a palettára kivégzési lehetőséget, sötét herceget aminek szintén más harci rendszere van, így a toplistán közeledve az első helyezett felé, nehéz rövidre fogni a mondandót, mert előtörnek a játékórák sokasága amit belefektettem és mind-mind szép emlék. Ez a játék az utolsó POP (számomra), a másik 2 próbálkozás csak a herceg megerőszakolása és erőltetett kínzása.

Herceg akcióban:

4. Yugioh Power Of Chaos: Trilógia (Játszott PlatformC):

Egy játék trilógia amely teljesértékét a 3 egyszerre feltelepített játék adja.
3 játék jött ki:
- Joey The Passion
- Kaiba Revenge
- Yugi Destiny
Ez egy kártyajáték, és ha mind a 3 rész fel van téve, a Joey-s részen beül nem kevesebb mint 771db kártya érhető el. Jött ki a kártyákhoz magyarítás, egy nagyon jól összetett játékmenettel van dolgunk. Aki ismeri kicsit is az animét, tudja miről beszélek. Az igazi élvezet akkor tornyosul, ha minden kártya elérhető és össze raksz egy paklit belőle magadnak, de mivel ez hihetetlen sok idő, mert 1 kártyát ad nyert meccsenként, 3-at duel módban és akkor se biztos, hogy nem olyat ami már ne lenne meg, így én fél év után szereztem hozzá mentést, miután minden kártya ki lett oldva onnantól kezdődött el az igazi logikai fejtörő, a harc. Ez egy megunhatatlan kártya párbaj. Akinek kicsit is tetszett az anime, az imádni fogja ezt a remekművet. Gépen alaptartozéka rendszer újjátételkor is legalább annyira fontos rendszerkelléknek tartom telepítéskor, mint a flash támogatást, vagy az internet böngészőt. 2009 óta a gépem alap tagja a játék. Már nem függök annyira rajta mint régen, de hetente egyszer azért nosztalgikus emlékeket idéz bennem.

Egy kis ízelítő:

3. Residen Evil 6 (Játszott Platform:Xbox360):

A borító kicsit vicces, nem tudom hol olvastam de olyan mintha egy nő szopna egy zsiráfot, és ha jobban megnézzük tényleg.

Ennyi kitekintés után gondolom akik olvassák első kérdésük, hogy miért ez a félresiklott rész a Bronz érmes. Nos ebbe a játékba ömlesztve van minden ami szem szájnak ingere. Közelharc, pisztoly párbaj, brutális szörnyek, menekülés, iszonyatos játékidő, járművek sokasága. Ez a játék egy fél percre se hagyja az adrenalin szintet leesni. Minden kampánynak más-más erőssége van. Offline osztott képernyős móka. Nincs is annál nagyobb élvezet mikor társaddal egymást vállvetve segítitek. Leonos kampányban a zombi seregé a főszerep, a Chris kampányban a lövöldözésé a főszerep (1-1-ben olyan mint egy Gears Of War), még a Jake-s kampányban a közelharci részre gyúrtak jobban rá. Valamint ha ezeket a kampányokat végig toltuk jön az egyszemélyes Ada Wong rész. A játék során van Vonatos szörnyzúzda, Motoros üldözés, Autós üldözés, Jetsky menekülés, vadászrepülős harc. Feltűnnek olyan erős szörnyek amelyek elől menekülni kell mert ha elkap akkor vége a játéknak, és nem kevésszer dob be ilyen helyzetbe. Legnagyobb vonzereje ami miatt 3.-ik lett. Rengeteg főellenség, változatos helyszínek, sok karakter, összefonódó sztori, brutális hegy méretű Bossok, nagyon sok játékóra.

Jake:

2.Carmageddon 2: Carpocalypse Now (Játszott PlatformC):

Ki ne emlékezne a 90-es évek vége fele megjelent első részre és az azt követő másodikra? Az egyik legjobb kikapcsolódást nyújtó autó zúzda, mészárlás, törés-zúzás. Nagy dilemmába voltam, mivel nagyon nehezen tudtam eldönteni az első és második helyezettet a játékoknál, így hosszú filózás és érv háború után lecsúszott az első helyről ez a remekmű.
Ezt a játékot őszintén meglehet unni? Mert nekem nem sikerült. Még Pentium 1-es gépen kezdtem el ennek a játéknak a pályafuttatását, azóta átvándorolt a p4-re és a jelenlegi gépemre. Rengeteg jármű és fejleszthető teljesítmény és páncél, játék közben felvehető extrák. Ez a játék megelőzte korát, sőt a mai szemmel nézve is egyedi. Melyik játék van még ennyire bevállalós és tökös? A játék leírását be is fejezném ,mert szeretnék inkább pár kérdést feltenni az olvasóknak, amire érdekel majd a válasz a hozzászólásokban.
Kérdések:
1. Ki az aki a mai napig előveszi, hogy összetörjön pár kocsit?
2. Van olyan aki versenyzéssel teljesítette a küldetéseket?
3. Melyik a kedvenc járműved (ha tudod képpel is illusztrálhatod)
Örök játék egy ma már feledésbe merült kiadótól. Akkor még nem volt ennyire cenzúra, és közfelháborodás, mint ma, még se ugráltak ki annyian az ablakból és rohantak be lövöldözni az iskolákba az emberek mint manapság.

Egy kis darálás:

1. Forza Motorsport 4 (Játszott Platform:XBOX360):

Nálam ez a játék az abszolút favorit. 2011-es megjelenése óta játszok vele töretlenül, több mint 130 ezer km van a hátam mögött. Rengeteg autó, finomhangolás, tuning(motorcsere, ültetés, felnik, optika, kipufogó..stb), törés, belső nézet, kinect támogatás, fejkövetés, meseszép grafika, autovista. Csak jót tudok erről a játékról mondani. olyan szinten ki van dolgozva a belső nézet, az autók a sebesség érzet. Az 5. rész nem tudta visszaadni ezt az érzetet ami itt jelen van. Magyar nyelven jött ki. Még a szomszéd autója is ott van a palettán. Tudom, hogy szentség törés amiért megelőzte a Carmageddon 2-t én se tudom megmondani, hogy miért, csak egyszerűen így éreztem. Az autó szerelmeseinek kötelező játék, mert hihetetlen, minden féle autóra ható erőt nézhetünk menet közben, a kerékkopást. Olyan finomhangolási lehetőségek vannak benne, hogy az igazi fanatikusok a pályára ki se viszik a gépeket, csak a felfüggesztést, hasmagasságot, váltórendszert fogják buzerálni. Leköszönő platform leköszönő játékja. Így kell elbúcsúztatni egy öreg konzolt le a kalappal a fejlesztők előtt(persze a GTA is meseszép grafikával köszönt el a konzoltól!)!

Tuning és forgatás:

Remélem mindenkinek tetszett az egyéni véleménykifejtésem. Hiába van konzolom, még is az elnyomó többségben a kedvenc játékok pc-n lettek kipörgetve. Mint a tesztből is kiderül a régebbi játékok váltak számomra túlnyomó többségben örök kedvencé.
Ha bárkinek van hasonló érzése játékok terén, azt is szívesen olvasom.

Ha tetszett nézd meg a következő bejegyzésemet is: [link]
Köszönöm, hogy elolvastad!