Elhiszem, hogy a hangfalkábelek és az interconnect kábelek, valamint az összes többi, analóg jelátvitelt biztosító kábel között lehet, illetve van különbség. Ezzel szemben nálam bőven a 3 toplistás parasztvakításon belül áll az aranyozott optikai kábel, illetve az összes többi hasonló, digitális összeköttetést biztosító csili-vili cucc, amit azzal próbálnak eladni, hogy ezekkel bizony jobban fog szólni a rendszer. Erőteljesebb lesz a basszus, kifinomultabb a magas, blabla stb. Ezen felül szerintem a 10-20-50 vagy éppen 100(+) ezres prémium tápkábelek is az erős vakítás kategóriáját gyarapítják. A gyártók baromi nagy szerencséje, hogy az ember nagyon sok mindent be tud magyarázni magának, el tud hitetni magával. Placebo rulez.

Ennek az egésznek teteje, hogy egy ideje már az USB kábeleket is elérte a prémium bullshit szöveg. Íme egy gyöngyszem, amibe a közelmúltban futottam bele: [link]

"Hát sajnálattal kell jelentenem, az USB-kábeleknek van saját hangja, ráadásul elég jelentős."

Igen, ha nekiesel fűrésszel, akkor elég érdekes hangokat tudnak kiadni amíg ketté nem vágod.

"És aki egyszer meghallgatja valami olcsórettenetes drót után, abban is biztosan mély nyomokat fog hagyni. A LaCie frissen és lendületesen zenél, a hangszereket meg kezelőiket kiszabadítja abból a ragacsos masszából, amibe például a Belkin tette. Kelhettünk aznap bal lábbal, dagadhat arcunk egy épp most elvégzett gyökérkezelés után, lehettünk épp rettentően ledorongolva a főnökünk által, ez a drót segít, mert nagyon ügyesen tud minket magával ragadni a zenébe. Aztán hosszú-hosszú fülelés után már könnyű szívvel állapítjuk meg, hogy azért nem hibátlan. A basszusa például könnyűsúlyú. Darabra megvannak a mély hangok, de olyan jó nagy odaütésekre, testmasszírozásra nem számíthatunk. "