Igen, félszáz éves lettem.

A családommal úgy egyeztettünk, már hetekkel korábban, hogy ne is próbáljanak nekem "szekrényből előugrálós" meglepetés-bulit szervezni, mert hát átlátok én a szitán, úgysem sikerülne.
Ahogy a Tanú c. filmből tudhatjuk, "az a gyanús - ami nem gyanús".

Nos hát két nappal a születésnapom előtt mégis hatalmas meglepetést szereztek ünneplésükkel. Mint egy "Kész átverés show" főszereplőjeként mit sem sejtve jártam az utamat a városban, nem gondolván, hogy a szorgos stáb összeesküvőként a háttérben minden lépésemet sejti és azon drukkolnak, hogy akkor és úgy döntsek mindig, ahogy ők előre eltervezték.

@ Közjáték, előzetes magyarázat

A nyolcvanas évek óta megszállott rajongója vagyok a SOLARIS együttesnek, zenéjüknek, stílusuknak és a tagoknak. Sajnos a zenekar megszűnése, és többszöri átalakulása néhol követhetetlen, másszor megmosolyogtató párhuzamokat szül. A zenekar egyik (!) hagyományőrzője a Solaris és a Napoleon BLD. zenekarok basszistája, Pócs Tamás és az ő ma is létező, koncertező zenekara a TOMPOX.

Tompox klubkoncertre mentem tehát este, mint minden hónap második péntekjén. Mivel a családom ezt a zenei stílust nem nagy elragadtatással hallgatja, így nélkülük mentem, egyedül. Vonzott a koncert hagyományosan meghitt hangulata, a zenészek közvetlen stílusa, a klub légköre és a két meghívott vendég! Ezen az estén a zenekar vendége a Napoleon BLD aranytorkú énekesnője V. Lilla és dobosa, a korábbi Solaris-dobos G. Laci volt. Semmi szokatlan nem volt a koncert első felében, hacsak az nem, hogy a fényeffekteken kívül már ködgép is volt, hogy a szokásosnál is nívósabbak voltak a hangszeres szólóbetétek, forróbb a hangulat.
Szünet után a második számhoz felkonferálva Tamás a színpadra kérte Lillát és közölte, hogy mint vendég egy mostanáig sosem hallott produkcióban fog Lilla énekelni. Ám mielőtt a zene megszólalt volna, Tamás az én nevemet mondta és localhostot kérte a színpadra. Villám csapott belém! Tamás elmondta, hogy én, mint a zenekar régi rajongója holnapután ünneplem ÖTVENEDIK SZÜLETÉSNAPOMAT és, hogy a most következő dalt nekem fogják ajánlani és játszani.
Ám ebben a pillanatban még valami történt!
Kinyílt a bejárati ajtó. Beviharzott a fiam, magasra tartott kezében egy tortával és rajta ötven égő gyertyával, mögötte a lányom vakuzgató fényképezőgéppel, őket követve feleségem pezsgővel, pogácsával, háttérben ismerősöm kezében videokamerával...
Mindenre számítottam, csak erre nem.

Mint kiderült a produkcióra már hónapok óta készülődtek, szervezkedtek.

És én nem sejtettem semmit!

A fergeteges hangulatú koncert zárultával a családom, a zenekar és rajongótársaim segítségével elpusztítottuk a pogácsa, pezsgő, torta ellátmányt és anekdotázva zártuk a napot.

Mikor hazajöttünk órákon át elemezgettük a történteket, vidáman, felpörögve, kacagva meséltünk, alig bírtam elaludni.

Felejthetetlenre és csodálatosra sikerült a meglepetés-köszöntő, köszönöm szeretteim odaadó "szervezkedését"

Legyetek ti is mind ötven évesek, és érezzétek a felétek áradó szeretetet, mint ahogy én is éreztem.

Ölel és csókol benneteket olvasóimat:
Zoli bácsi.

Köszönet a családomnak, a Tompoxnak és Vendégeinek, valamint mindenkinek aki az "átverős" köszöntőben bármilyen szerepet vállalt.

Sosem fogom ezt elfelejteni.

2010. nov. 14. alkalmából.
Budapest 2010. nov. 13.

________________

REFLINK: www.tompox.hu