Már rég megszületett az elhatározás, hogy ha nem képesek a jelenlegi munkahelyemen megbecsülni a munkám, ha nem képesek kifizetni a túlórákat, ha továbbra is eltüntetik a szabadságaimat, akkor az első adandó alkalommal váltok. Továbblépési lehetőség a cégnél úgysem volt, ismerősön keresztül viszont sikerült egy állami céghez beadni az önéletrajzom azzal az előnnyel, hogy az a paksaméta tetejére kerül majd.
Így is lett, hívtak, hogy lehet menni egy beszélgetésre, onnan majd orvosira és még az idén átvesznek. Pontosabban csak az idén vesznek át, szóval siessek a felmondással.
A mostani melóhelyen a "hogy mertél felmondani, mikor tudod, hogy nincs helyetted ember?" volt az első reakció a felmondásomra, meg a "miért, nincs itt jó helyed?" szöveget kaptam. A közvetlen főnököm nem akart elengedni a 30 nap felmondási idő letelte előtt, de a munkáltató elvileg belement. Legalábbis a HR-estől ezt az infót kaptam.
3 napot kellett várni a munkáltató válaszára ( ), mert nem volt elérhető. (Na persze)
Azt az infót kaptam telefonon, hogy addig ne is vigyek be semmiféle felmondási papírt a céghez, amíg a HR-es nem beszélt a nagyfőnökkel. Egyébként sem tudtam bemenni, mert itthon lábadoztam táppénz miatt, de ha nagyon kellett volna, el tudtam volna juttatni hozzájuk.
Kérdeztem aztán, hogy akkor most mi legyen?! Azt mondták, hogy majd ők megírják a felmondási papírom (valószínűleg a visszadátumozás miatt), mert egyébként közös megegyezéssel kellett volna történnie a cécónak, de ezek nem egyezkednek.
Fontos vagyok, mert perpill nincs helyettem más, 2-3 hónap míg valaki betanul (vagy több), de több juttatás felajánlása fel sem merült, mint alku tárgya. Nem is baj, inkább lépek. 3 és fél év elég volt.
Egyébként így is munkaerő hiány van a cégnél, már a helyi újságban is hirdettek legalább 5 pozícióba, amire évek óra nem volt példa.
Mai napig nem láttam a felmondási papírt, az új helyen már megvolt tegnap az orvosi alkalmassági is.
Elvileg 20-án jár le a "megbeszélt" felmondási idő a cégnél (az utolsó munkanapom 17-e lesz) és 21-én aláírhatom az új helyen a papírokat.
Sajnos nem volt időm "rendes" felmondási papírt készíteni, pedig ha lett volna, egy ügyvéddél olyat kanyaríttattam volna, hogy az öreg nagy szakállú se tudott volna belekötni. Így mielőtt betelefonáltam volna, gyorsan kanyarítottam egyet én magam, de ezután jött a huzavona, hogy ne vigyek be papírt, mert előbb el kell érni a nagyfőnököt, utána meg azt kaptam, hogy ne fáradjak, majd megírják ők...