Mi volt az dolog amit nagyon megbántál,és most is rettenetesen mérges vagy magadra,hogy elszalasztottad a lehetőséget-pillanatot?
Mondom az enyémet.....Jött az iskolai keringő,amikor biztos voltam benne,hogy én ugyan nem táncolok addig a pillanatig,amíg meg nem tudtam,hogy kedvenc lánykámnak az évfolyamból még nincsen párja,és magányosan kóborolt a folyosón.....Na most köztünk már 2 éve volt valami,amiről mi magunk sem tudtuk,hogy mi volt az,de úgy tudtunk egymásra nézni,hogy azt leírni-szavakba önteni nem lehet,egymásra néztünk,és tudtuk,hogy szomorú-boldog,vagy csalódott a másik.Az pedig ürüm az örömben,hogy elég dekoratív volt,kb 170cm magas,én akkor kb 176-178cm voltam,gyönyörű enyhén göndör-hullámos barna haja,nem volt nagy melle,de cserébe formás kis lábai,szép feneke,és gyönyörű alakja,csodálatos ártatlan-szende arca volt.Egyszer úgy hozta a sors,hogy egyedül sétált a folyosón,mondom megkérdezem,hogy van-e jelölt,igent mond felkérésemre,akkor táncolok,ha nem akkor nem.Végül is félően mentem oda,nem jellemző rám,de fontos volt nekem,és féltem az elutasítástól,de hát ki nem? Szóval igent mondott,én nem tudom,hogy voltam-e életemben olyan boldog,mint akkor......Aztán jött a basztatás,hogy mégis táncolsz,illetve volt egy anyagi vonzata is a dolgoknak,ami akkor nem igazán fért volna bele,úgy,hogy hagytam a francba az egészet,mérges voltam magamra az egész miatt ,pedig még faszbukon írt,hogy nem akar mással táncolni,és ne lépjek vissza,már akkor tisztában voltam vele,hogy kit veszítek el,illetve milyen lehetőséget,annyi vigasztalt,hogy tudtam az év végével elköltözik a bivalybasznádra,és ha kitartott volna a kapcsolat addig,úgy is vége szakadt volna.... ,ha egyáltalán lehet vigasznak nevezni,jöttek újabb szerelmek,és írások,amit (szerintem) szintén elbaszarintottam,(lehet írok arról is,de más tészta),de ahhoz a lányhoz fogható nem lesz.
Nem rég találkoztam vele,valamiért visszajött,először nem akartam megismerni,de erőteljesen méregettük egymást,és beugrott ő a nagy Ő ,ahogy egymás szemében néztünk,picit filmbe illő volt,de lehet nem sok minden változott,mindenesetre egy bocsánatkéréssel még tartozom,talán újra elkezdhetnénk beszélgetni,de nem hinném,hogy sokra mennék....
Szóval kedves olvasó,ha neked is volt hasonló,akkor szívesen várom a te történetedet is,illetve szimplán a megjegyzéseket is.