Egy elég hosszú, terjedelmes szöveg fog itt a következőkben kibontakozni. Valóságtartalmáról megoszlanak a vélemények, de túl sok az egybeesés.
1969-ban járunk egy világméretű orvoskonferencián.
A szöveget kb 3~4, legrosszabb esetben 5~6 részletben tenném ki. Ahogy haladok az olvasásával, hallani már hallottam róla de olvasni még csak most kezdtem én is.
Ha neadj isten szerepelt volna már itt akkor elnézést azoktól akik már olvasták. Az írásom azokhoz szólna akik még nem hallottak ezen dolgokról. Kezdjünk is bele.

Hibákat PM-ben kérném ha lehet ne fórumba. Köszi.

Szex és az új világrend.
Dr. Lawrence Dunegan amerikai orvos 1969. március 20-án részt vett egy gyermekorvosok számára tartott szakmai konferencián Pittsburgh-ben, ahol az egyik elõadó Dr. Richard Day egyetemi tanár volt. Dr. Day mintegy 80 fõnyi orvosokból álló hallgatóságának rendkívüli témájú elõadást tartott.

Beszéde elõtt felkérte hallgatóit, hogy se jegyzeteket, se magnófelvételeket ne készítsenek és vegyék bizalmas jellegû belsõ tájékoztatásnak mondanivalóját. Dr. Dunegan egyike volt a hallgatóknak és 1988-ban Randy Engel ismert média személyiség kérésére emlékezetbõl felidézte, és szalagra rögzítette, amit 1969-benhallott. Dr. Day nem annyira a múlttal foglalkozott, sokkal inkább a jövõt vázolta fel. Elõadásának célja az volt, hogy felkészítse az orvosokat a várható változásokra, és ily módon megkönnyítse alkalmazkodásukat az új helyzethez. Meg volt róla gyõzõdve, hogy információival segíti orvoskollégáit.

Dr. Day állandóan hangsúlyozta, hogy az embereknek hozzá kell szokniuk a folyamatos változáshoz, mert semmi nem marad a jelenlegi állapotában. Gyakran ismételte: „az emberek annyira bíznak egymásban, hogy fel sem teszik a legfontosabb kérdéseket.” Többször is elmondta: Mindennek két célja van. Egyik az állítólagos cél, amely elfogadhatóvá teszi a változást az emberek számára és
van egy másik, az igazi cél, amely valójában az új rendszer létrehozását segíti elõ.” Hozzáfûzte azt is, hogy „nincs más lehetõség az emberiség számára.” A népszaporulat ellenõrzése. Dr. Day ebben az idõben aktívan részt vett a népességszaporulat ellenõrzésére törekvõ csoportok tevékenységében.

Elmondotta, hogy a lakosság létszáma túlságosan gyorsan nõ, éppen ezért a Föld lakóinak a számát korlátozni kell, mert különben nem marad elég élettér az emberiség számára. Nemcsak az élelmiszer ellátás biztosításához fog hiányozni az elegendõ termõföld, de a hulladékok is oly mértékben szennyezik a Földet, hogy lakhatatlanná válik.

Az embereknek nem engedik majd meg, hogy csupán azért legyenek utódaik, mert akarják, vagy azért mert könnyelmûek voltak. Ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a házaspároknak egy gyerekük legyen, és csak a kiemelkedõ teljesítményt nyújtó kiválasztottaknak lehet három. Az átlagembereknek a két gyermeket engedélyezik. Ez a születésszabályozási mérce abból adódik, hogy a nulla népességnövekedéshez 2,1 gyerek szükséges családonként. Ez azt is jelenti, hogy csak minden tizedik házaspárnak lehet három gyereke. Világossá vált, hogy a népesség-ellenõrzés nem egyszerûen születésszabályozást jelent. Valójában a világ lakosságának a korlátozásáról van szó. A szexuális kapcsolat átértékelése.

A cél olyan szexuális magatartás kialakítása, amely nincs kapcsolatban a fogamzással, továbbá olyan gyermeknemzési gyakorlat elterjesztése, amely nincs kapcsolatban a szexszel. Dr. Day szerint el kell választani a szexualitást a szaporodástól. Mivel a szex örömet okoz és túl erõs rá a késztetés, ezért nem várható, hogy az emberek lemondjanak róla. Bizonyos, az élelmiszerbe és a vízbe elhelyezett hatóanyagokkal lehet csökkenteni a nemi vágyat, de ez nem praktikus. Ezért a háttérhatalom stratégái azt a megoldást választották, hogy csökkentés helyett inkább növeljék a szexuális aktivitást, de oly módon, hogy az ne eredményezzen fogamzást.

Ezért az elsõ szempont, amit megvizsgáltak, az a terhesség-megelõzés. Ezt erõteljesen népszerûsítik majd. Tudatilag annyira összekapcsolják a védekezést és a szexuális tevékenységet, hogy az emberek szinte ösztönösen alkalmazni fogják a fogamzásgátló eszközöket, amikor szexuális kapcsolatra készülnek. Ezért gondoskodnak arról, hogy a különbözõ terhesség megelõzõ eszközök és módszerek ismertek és könnyen elérhetõek legyenek.

Az ilyen eszközöket minden patikában és kozmetikai üzletben jól látható helyre teszik ki, együtt a cigarettával és a rágógumival. Ez a fajta nyíltság azt sugalmazza majd fiataloknak és felnõtteknek egyaránt, hogy az ilyen védekezõ eszközök az élet természetes tartozékai. Ezt kiegészítik azzal, hogy az iskolákban könnyen elérhetõek lesznek az úgynevezett szexuális nevelés keretében. Szexuális nevelés, mint a világkormányzat eszköze. A szexuális nevelés célja hozzászoktatni a fiatalokat ahhoz, hogy a nemi élet és a fogamzásgátlás összetartozik.

Ezt tudatukba kell vésni, mielõtt megkezdik az aktív szexuális életet. Dr. Day elõadása és Dr. Dunegan visszaemlékezése között eltelt 19 évben az Egyesült Államok számos iskolájában „iskolai klinikákat” hoztak létre, amelyek elsõsorban terhesség megelõzéssel, születésszabályozással és a népszaporulat kontrolljával foglalkoztak. Az egyik cél az volt, hogy a szexualitás és a fogamzás elleni védekezés össze legyen kapcsolva, és az iskolai megerõsítés nyomán a házasságban is folytatódjék. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermeknemzés felelõsségétõl megszabadított szexuális kapcsolat csökkentse magának a házasságnak is a jelentõségét. Ilyen kapcsolatot könnyedén lehet házasságon kívül is folytatni.

Nyilvánvaló, hogy továbbra is lesznek olyanok, akik elõnyben részesítik a házastársi kapcsolatot, de a többség ezt már nem fogja a rendszeres nemi élet elõfeltételének tekinteni.
Dr. Day természetesen az abortuszra is kitért és hangsúlyozta, hogy az nem minõsül többé bûncselekménynek, hanem elfogadott és normális jelenség lesz. Az abortuszt közpénzbõl fogják finanszírozni azok számára, akiknek ehhez nincs pénzük. A védekezõ eszközöket szintén közköltségen biztosítják, hogy anyagi okokból senkinek se kelljen lemondania róla. Ha az iskolai szexuális felvilágosító programok korai terhességhez vezetnek, az se okoz problémát. Azok a szülõk, akik erkölcsi vagy vallási alapon ellenzik az abortuszt, ilyen
esetben - szükségmegoldásként - elfogadják, mert nem akarják, hogy gyermeklányuk terhes maradjon. Ez lehetõvé teszi az abortusszal szembeni társadalmi ellenállás megtörését.

A homoszekszualitás bátorítása.
A háttérhatalom hosszú távú társadalom-átalakító programját beavatottként ismerõ Dr. Day közölte: támogatni fogják a homoszexualitást, és az embereknek meg lesz engedve, hogy azonos nemûekkel létesítsenek nemi kapcsolatot. Nem kell többé az ilyen fajta hajlamot elrejteni. Az idõsebb embereket is bátorítani fogják, hogy aktív szexuális életet éljenek még idõs korban is. Mindenkinek meg fogják engedni, hogy tetszése szerint élvezhesse a nemi életet. Semmi nem lesz tiltva. Dr. Day ezzel kapcsolatban külön kitért az öltözködésre. Ennek sokkal izgatóbbá és provokatívabbá kell válnia. 1969-ben már meghódította a nyugati világot a miniszoknya és a harisnyanadrág. Dr. Day a következõket
mondta: „Nem csak az teszi az öltözködést szexuálisan csábítóvá, ha az eddig szokásosnál jóval nagyobb testrész válik láthatóvá. Más, kifinomult fogások is izgatóak lehetnek.” Itt számításba jöhet a ruha kivágása, anyaga, átláthatósága, elhelyezkedése, stb.

Azóta természetesen már meghódította a világot a farmer, amely szorosan testhezálló változatban megfelelõen irányítja a szemet bizonyos anatómiai részekre. Ugyancsak elkövetkezett az „égesd el a melltartódat” divatja is.
A megtermékenyüléssel kapcsolatos technológiákat is kifejlesztik. Mivel a szexualitás el lesz különítve a szaporodástól, ezért bátorítva lesz nemcsak az, hogy az utódok nemzése nélkül lehessen nemi életet élni, hanem az is, hogy normális szexuális élet nélkül lehessen utódokhoz jutni.
Ezt laboratóriumokban a legkülönfélébb technikák alkalmazásával érik el.

A családok létszámát korlátozzák.
E célból megkönnyítik a válást. Általánossá teszik, hogy az emberek többsége élete során többször is házasodjék. Sokan lesznek olyanok, akik egyáltalán nem lépnek házastársi kapcsolatra. Az úgynevezett "single", vagyis egyedülálló emberek hotelekben fognak lakni, és kollektívan együtt élni. Ez olyannyira megszokottá válik, hogy ezzel kapcsolatban már nem tesznek fel kérdéseket az emberek.

Lényegesen több nõ fog az otthonától távol munkát vállalni. Úgy alakítják a munkakörülményeket, hogy sok férfinak a lakóhelyétõl távol lévõ városokban kelljen dolgoznia. Ez megnehezíti majd a családok együtt maradását. A házassági kapcsolatok kevésbé lesznek stabilak és csökken majd az emberek hajlandósága arra, hogy gyermekeket akarjanak. Ennek eredményeként kisebbek lesznek a családok. Arra is törekedni fognak, hogy miközben az egyik házastársnak távol kell lennie, sokat kell utaznia, addig a másik az otthonához legyen kötve munkája által. Ez elõsegíti a kívánt hatást, vagyis a házastársi kapcsolat elgyöngülését.

Eutanázia és a könyörületi halálba-segítés.
Mindenkinek csak addig lesz joga élni, amíg hasznos az élete. Az öregember már terhet jelent. Ezért arra kell nevelni az idõseket, hogy fogadják el a halált. Megfelelõ idõpontban korlátozzák az emberi életet. Amikor már valaki nem munkaképes, és nem járul hozzá a társadalom fenntartásához, akkor félre kell állnia, és át kell adnia a helyét a következõ nemzedéknek.

A feleslegessé vált öregektõl úgyis meg lehet válni, ha bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat nem vehetnek igénybe. E célból szükséges az egészségügyi ellátás költségeinek a nagyarányú megemelése. Az orvosi szolgáltatásokat munkaviszonyhoz kell kapcsolni, és jelenõsen meg kell drágítani, hogy bizonyos kor után az emberek ne engedhessék meg maguknak, kivéve, ha jómódúak, vagy kifejezetten gazdagok.

El kell ültetni a fiatalok fejében, hogy az öreg emberek eltartása méltánytalan teher rájuk nézve. Így el lehet fogadtatni velük szüleik humánus és méltóságteljes halálba-segítését. Például el lehet terjeszteni az ünnepélyes „búcsú parti” megrendezését. Ünnepelni lehet az idõs anyukát és apukát, akik nagyszerû munkát végeztek, s akik a parti végén engedelmesen beveszik az altatópirulát és távoznak az élõk sorából.

Ellenõrzés alá kell venni az egészségügyet és a gyógyszerellátást.
Dr. Day a leghatározottabban állította, hogy az amerikai törvényhozás - a washingtoni Kongresszus – nem fogja bevezetni az általános egészségügyi biztosítást. Erre nincs szükség, mert vannak jobb módszerek az
egészségügy kézbentartására. Fokozatosan valamennyi egészségügyi ellátás szoros ellenõrzés alá kerül. Ha valaki nem dolgozik, vagy nem képes munkát vállalni, akkor nem juthat hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Eljárt afelett az idõ, hogy a kórházak ingyen ellátásban részesítsenek bárkit is. Az egészségügyi költségeket úgy fel kell emelni, hogy az átlagember ne legyen képes kifizetni a biztosító intézetek közremûködése nélkül.
Ha pedig valaki nem képes fizetni a saját egészségügyi ellátásáért, akkor rászorul arra, hogy mások fizessenek helyette. Így lehet kikényszeríteni az emberektõl, hogy térdet-fejet hajtva hálásan megköszönjék, mint egy különleges kegyet, ha orvosi ellátásban részesülhetnek.
Többé nem lesz lehetséges, hogy valaki a maga anyagi lehetõségeire támaszkodva önállóan dönthessen saját egészségügyi ellátásáról. A magas kórházi és egyéb egészségügyi számlákat csak a biztosítók lesznek képesek kifizetni. Ily módon minden egyes ember kényszerítve lesz, hogy egész életén keresztül fizessen a biztosítóknak.

Dr. Day azt is elmondotta, hogy megszigorítják a kórházakba való bejutást. Aki belép, annak igazolnia kell személyazonosságát. Azért, hogy ezeket a megszigorító intézkedéseket bevezessék, bizonyos lopásokat még bátorítani is fognak, mert ezzel igazolni lehet a szigorú ellenõrzés bevezetését. Ily módon is hozzá lehet szoktatni az embereket ahhoz, hogy mindenhová magukkal vigyék személyazonosságuk igazolására a megfelelõ dokumentumokat.

Megváltozik az orvosok szerepe is. Többé nem egyéni professzionális vállalkozók lesznek, hanem magasan képzett, bérbõl és fizetésbõl élõ alkalmazottak. Diplomás szakmunkások. Az orvosi tevékenység részévé kell tenni, hogy adott esetben a halálba-segítõ injekciót is beadják. Az orvost, mint független, nagytekintélyû személyt ki kell iktatni.
Dr. Day szerint az orvosok túl sokat keresnek, ezért rá kell szorítani õket, hogy ugyanúgy
reklámozzák szolgáltatásaikat, ahogy más termékeket és szolgáltatásokat is reklámoznak. A magánpraxis fokozatosan el fog tûnni. Helyüket a csoportpraxis, továbbá az egészségügyi korporációk foglalják el.

Ismeretlen betegségek lépnek fel Dr. Day szerint olyan új betegségek jelennek meg, amelyeket korábban nem ismertek. Igen nehéz lesz ezeket diagnosztizálni, és még nehezebb kezelni, legalábbis egy bizonyos ideig. Itt Dr. Dunegan az AIDS-t említi, de mi a magunk részérõl hozzátehetjük az ebolát, és ki tudja, esetleg azt a vírust is (Severe Acute Respiratory Syndrome, azaz SARS {atípusos tüdőgyulladás}), amely most járványosan terjed elsõsorban Kínában, Tajvanon, Kanadában és oly sok áldozatot szed.

Dr. Day azt is kijelentette, hogy „mindenféle rákbetegséget gyógyítani tudunk. Az erre vonatkozó tudományos ismeretanyag a Rockefeller Intézetnél van elzárva, és ha valaha döntés születik errõl, akkor nyilvánosságra fogják hozni. De vegyék csak figyelembe, ha az emberek nem halnak meg többé rákban, akkor milyen gyors ütemben válik a Föld túlnépesedetté. Az ember éppen úgy meghalhat rákban, mint bármi másban.”Ebbõl a megfontolásból a rák kezelését elsõsorban olyan irányban fejlesztik, hogy csökkentsék a betegek szenvedéseit.

Az a kommentár is elhangzott, hogy esetleg a rák gyógyítására vonatkozó dokumentációt mégis csak nyilvánosságra kell hozni, mert elõfordulhat, hogy független kutatók is hozzájutnak ezekhez az ismeretekhez.
(Mindenesetre napjaink valósága Magyarországon is az, hogy egyelõre csak korlátozottan lehet eredményesen gyógyítani különbözõ rákbetegségeket.)

Mesterségesen elõidézett szívinfarktus.
Dr. Day elmondta orvos hallgatóságának, hogy ma már megoldható a szívinfarktus mesterséges kiváltása, amely minden fontos orvosi tünet szempontjából hûségesen szimulálja a valódi szívinfarktust. Ezt álcázott –halálos kimenetelû – merényletek végrehajtására is fel lehet használni. Csak a rendkívül képzett patológus
szakorvosok, akik pontosan tudják, hogy a halál okát keresõ boncolás során mit kell megnézniük, képesek arra, hogy megkülönböztessék a valódi szívinfarktust a mesterségesen elõidézett szívelégtelenségtõl.

Dr. Day ezután rátért a táplálkozás, az egészséges életmód és a megfelelõ testmozgás összefüggéseire.
Részletesen ecsetelte, hogy mit kellene enniük az embereknek, és hogyan kellene megtartaniuk megfelelõ testgyakorlással fizikai erõnlétüket. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az iparilag gyártott élelmiszerek nem felelnek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek, mert a túlságosan sós és zsíros ételek magas vérnyomáshoz és korai szívbetegségekhez vezetnek. Azok az emberek, akik azonban nem elég képzettek ahhoz, hogy ezt megértsék, vagy túlságosan lusták ahhoz, hogy megfelelõ testgyakorlást végezzenek, fokozottan kiteszik magukat ezeknek a kockázatoknak.

A megfelelõ táplálkozási ismeretek rendelkezésre fognak állni, de a korlátolt emberek ezt nem veszik figyelembe, és ezért tulajdonképpen helyes, ha rövidebb ideig élnek.
Tervszerûen növelni kívánják az ipari jellegû étkeztetéssel foglalkozó üzlethálózatokat. A Hamburger, a McDonalds, a Kentucky Fried Chicken és ehhez hasonló üzlethálózatok lehetõvé teszik, hogy egyre több ember a saját otthonán kívül étkezzen, és ez csökkenti az étkezés szempontjából a családi együttlét fontosságát.

Az emberek egyre kevésbé függnek saját otthoni konyhájuktól. A fogyasztott élelem többsége félkész, vagy teljesen kész árú lesz, amit a legkülönfélébb modern technikai eszközökkel, mint például a mikrohullámú készülékekkel, gyorsan el lehet készíteni. Aki azonban rászokik az ilyen elõre elkészített konfekció étkekre, annak még inkább mozognia kell, mert ezek az ételek ("junk food") egyben egészségtelenek is. Mindazok, akik elég kényelmesek ahhoz, hogy ilyen ipari készítményeket fogyasszanak és ahhoz is lusták, hogy megfelelõen mozogjanak, nem érdemlik meg, hogy hosszabb ideig éljenek.

Ami a testgyakorlást illeti sokan fognak futni, kocogni. Ehhez nincs szükség különösebb sportfelszerelésre és képességre. De megfelelõ reklámmal és divatba-hozással rá lehet õket kényszeríteni szinte észrevétlenül, hogy milyen ruhában és cipõben tegyék ezt. Ezzel is lehet növelni a keresletet és fokozni az üzleti forgalmat.

A pubertás felgyorsítása.
Szükség van a nemi érés felgyorsítására, és ehhez az egyik leghatékonyabb eszköz a nevelés. Az egyén fejlõdését és az egész emberi faj átalakítását is fel kell gyorsítani. Ezzel kapcsolatban az elõadó kitért a vallások szerepére, amelyeket noha meggyõzõdéses ateista volt, hasznosnak minõsített. Sok embernek van szüksége vallásra, a hittel járó misztériumokra és rituálékra.

Ezért a vallást megtarthatják. De a mai vallásokat alapvetõen meg kell változtatni, mert nem egyeztethetõek össze a bekövetkezõ nagyarányú változásokkal. Bizonyos régi vallásoknak el kell tûnniük. Különösen a kereszténységnek kell átalakulnia. Ha sikerül a kereszténység legerõsebb
egyházát, a római katolikust megtörni, akkor a kereszténység többi része már könnyen átalakítható. Olyan új vallásra van szükség, amelyet a világ valamennyi részén el lehet fogadtatni az emberekkel.

Éppen ezért az új vallás meg fog õrizni bizonyos tanításokat, szokásokat a régiekbõl, hogy könnyebben elfogadják az emberek, és otthonosabban érezzék magukat az új vallás keretei között. Sok olyan ember is van, akinek nem lesz szükséges vallásra, így ez a változás õket nem érinti. Az ilyen szinkretikus és eklektikus világvallás létrehozásához a bibliát is meg kell változtatni. Óvatos
technikával át kell írni, hogy megfeleljen ezen új eklektikus világvallás igényeinek. Bizonyos kulcsszavakat ki kell cserélni, amelyeknek az árnyalati értelme már más. Az új szó rokon-értelmû a régivel és ezért eleinte nem okoz nagy ellenállást.

Az idõ múlásával azonban az eredeti szó valódi jelentése elhalványul, és az új szó csak kisárnyalattal eltérõ jelentése pedig hangsúlyozásra kerül. Így fokozatosan megváltoztatható a bibliai szövegek
értelme. Az elgondolás tehát az, hogy nincs szükség a biblia teljes átírására, csupán bizonyos kulcsszavakat kell másokra kicserélni. És mivel minden szónak számos értelmi árnyalata van, ezért az új szavak segítségével a bibliai szövegek egészének az értelmét úgy lehet átalakítani, hogy az elfogadható legyen az új eklektikus világvallás számára.

A legtöbb ember nem is fogja észlelni ezt a változtatást. Ekkor Dr. Day megismételte azt a mondatot,
amely elõadása során többször is elhangzott: „The few who do notice the difference, won’t be enough to matter. – Az a néhány, aki észreveszi a különbséget, kevés lesz ahhoz, hogy számítson.”

Az elõadó ezután utalt rá: hallgatói közül néhányan valószínûleg azt gondolják, hogy az egyházak ellent fognak állni ennek a törekvésnek. Valójában azonban az egyházak segíteni fognak minket – mondotta Dr. Day.
Dr.Dunegan két évtized múltán visszaemlékezve megerõsíti, hogy e változások bekövetkezését valóban elõsegítették sokan a különbözõ egyházakban.

A nevelés, mint a manipuláció eszköze.
Megfelelõ technikákkal változtatni kell a klasszikus irodalmi alkotásokon. Példaként Mark Twain mûveire
utalt. Az alkalmi olvasó, amikor elõször kézbe veszi ezeket a klasszikus alkotásokat, nem fogja gyanítani, hogy azokban bizonyos változtatásokat hajtottak végre. Felkészült tudósnak kell lennie annak, aki szóról-szóra végig akar menni a klasszikus szövegeken, hogy ezeket a finom változtatásokat észrevegye.

A változtatások célja az lesz, hogy az olvasókban - elsõsorban a fiatalokban - természetessé tegye az új világrend másfajta kultúrájának az elfogadását. A gyermekeknek és fiataloknak a korábbinál lényegesen több idõt kell az iskolában eltölteniük, de a legtöbb iskolában semmit se fognak tanulni. Ha mégis elsajátítanak bizonyos ismereteket, az meg se fogja közelíteni azt a mennyiséget, amit korábban kellett tanulniuk a diákoknak.

Természetesen lesznek jobb környékeken minõségi iskolák a gazdagabbaknak, és ezekben valóban tanulniuk kell a diákoknak. Sõt e jobb iskolákban még fel is kell gyorsítani a tanulási folyamatot és az átalakulást. E felgyorsítás eredményeként az ilyen elit nevelésben részesülõ gyermekek agya fejlettebb lesz, és több ismeret rövidebb idõ alatti elsajátítására lesznek képesek már fiatalabb korban is, mint korábban.

A hosszú-távú nevelési program része az iskolaidõszak egész évre történõ kiterjesztése, illetve egész napra való meghosszabbítása.E szerint nyár folyamán is lesznek szemeszterek, és a hosszú nyári szünidõ a múlté lesz. A felnövekvõ nemzedékek számára hosszabb idõre lesz szükség ahhoz, hogy iskoláikat befejezhessék.
Ami eredetileg az elsõ fokozatú egyetemi képzéshez tartozott (bachelor degree) az a jövõben már csak újabb egyetemi fokozatok (master degree, illetve ph.D) megszerzése után lesz lehetséges. Ebbõl az következik, hogy az elnyújtott iskolázási idõszak jelentõs része csak üresjárat lesz. A kevés minõségi iskola azonban rendkívül igényessé válik.

A diákoknak már fiatalabb korban dönteniük kell arról, hogy mit akarnak tanulni, és milyen pályát választanak, ha képzésüket be akarják fejezni. Egyre nehezebbé válik egyik területrõl egy másikra átváltani. A tanulmányokat szûk területre specializálják, vagyis mélyebb tudást adnak, de korlátozottabb területen. Ez azt jelenti, hogy mindenki csak a saját területén jut hozzá a megfelelõ kutatási anyaghoz és eszközökhöz. A saját területén túlmenõen már csak engedéllyel teheti ugyanezt.

(E sorok írója itt arra utal, hogy szûklátókörû, úgynevezett „szakbarbár” értelmiség kinevelése a cél,amelynek nem áll módjában számos más irányú ismeret szintetizálásával a nagyobb összefüggések felismerése. A háttérhatalom ezt a programját a szovjet birodalom felbomlása után a kelet-európai országokban is érvényesíteni kívánja. Ezt támasztja alá az a hír, amelyet Bencsik András a „Demokrata” címû hetilap fõszerkesztõje hozott nyilvánosságra 1997. májusában, és az Interneten is közzétett:„Február végén zártkörû tanácskozást tartott a budapesti Soros Egyetemen a Világbank. Az elõadók elmondták, hogy elképzelésük szerint Magyarországon csak 8 millió lakosnak kellene élni. Ebbõl 2 millió úgynevezett „narrow minded” szakember legyen, a többi 6 milliónak pedig a hátteret kellene biztosítania. Az elõadók úgy vélték, azokat a magyarokat, akik egy bizonyos szellemi szint fölé emelkedtek, ösztönözni kellene a kivándorlásra.”)

Az iskola, mint a közösségi élet tengelye.
Az iskola és a tanulás egész életén át végig kíséri a jövõ emberét. De már gyermekkorban is az iskola ellenõrizni fogja a tanulók teljes életét. Csökkenteni kell a fiatalok spontán öntevékenységét és a sportolástól kezdve a szabadidõ eltöltésének minden egyéb fajtájáig az iskolai szervezésnek és ellenõrzésnek kell meghatározó szerepet játszania.

A minõségi oktatást végzõ iskolákban egyre nõ a diákokra nehezedõ nyomás, amellyel csak a
legtehetségesebbek, a legállóképesebbek tudnak megküzdeni. Aki nem képes elviselni a nagy terhelést, az kihullik. Az így kirostálódott diákok szervezett pszichológiai segítségnyújtásra szorulnak. Akik azonban segítségnyújtással sem képesek versenyben maradni, a perifériára szorulnak, és az „expendable”-nek, azaz feláldozhatónak, eldobhatónak minõsítettek közé kerülnek.

A tanulás élethossziglanná válik, és a felnõtteknek is folyamatosan tovább kell képezniük magukat. A rendszer gondoskodni fog újabb és újabb információkról a felnõttek számára, amivel lépést kell tartaniuk. Aki ezt az ütemet nem képes tartani, az már túlságosan öreg. Ez az egyik módja tudatni bizonyos korosztályokkal, hogy eljött az idejük a távozásra és itt az ideje, hogy bevegyék a „demise pill”-t, az elmúlást, a „méltóságteljes távozást” elõsegítõ tablettát.

Az új világrend stratégiájának az is a része, hogy bizonyos könyveknek észrevétlenül el kell tûnniük a közkönyvtárakból és a könyvüzletekbõl. Erre azért van szükség, mert bizonyos könyvek olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek miatt nem kívánatosak. Az egyik eltûntetési módszer az lesz, hogy erre kiképzett szervezett csoportok az egyetemi könyvtárakból és egyéb közkönyvtárakból egyszerûen kivesznek bizonyos könyveket.

Mindezt persze titokban, a nyilvánosság megkerülésével teszik. Közvetett módszerekkel egyrészt le kell szoktatni az embereket az olvasásról, másrészt nem mindenkinek lesz megengedve, hogy bizonyos könyvekhez hozzájusson. Egyes könyvek pedig senki számára sem lesznek elérhetõek. A jogszabályok megváltoztatása 1969-ben, amikor az elõadás elhangzott, számos amerikai tagállamban még vasárnap zárva voltak az üzletek és bizonyos tevékenységek be voltak tiltva. Ezek közé tartozott, hogy szerencsejátékot nem lehetett folytatni.

A háttérhatalom stratégiája ezzel kapcsolatban úgy hangzott, hogy ezeket a tiltó szabályokat enyhíteni kell, vagy meg kell szûntetni, és növelni kell a különbözõ szerencsejátékok engedélyezését, a kaszinók mûködését. Dr. Day jelezte, hogy a kormányzatokat is be kell vonni a szerencsejáték üzletbe. Az elmúlt évtizedekben valóban beindultak országszerte különbözõ lottó- és szerencsejátékok.

Az igazolás úgy hangzott, hogy miért kellene a szerencsejátékból befolyó jövedelmet magánkezekben hagyni, amikor abból az állam is nagy hasznot húzhatna. És különben is az embereknek meg kell engedni, hogy szerencsejátékot ûzhessenek. Ezt normális polgári tevékenységnek kell elismerni, nem pedig valamiféle illegális cselekménynek. Dr. Day szólt arról is, hogy meg kell változtatni a csõdre vonatkozó különbözõ jogszabályokat. Ugyancsak szólt a tröszt-ellenes szabályok átértelmezésérõl, illetve megváltoztatásáról. Arra hivatkozott, hogy szükség van a verseny fokozására, de azt nem a monopólium-ellenes szabályok megtartásával, hanem másféle ellenõrzés alatt tartott körülmények között kell folytatni.

Vagyis nem a valódi szabadversenyre van szükség.
Úgy tûnik, hogy a gazdasági életben is olyan fajta verseny maradhat csak meg, mint amilyet egy zárt klub tagjai egymás között folytatnak. De a klubon kívül senki számára nem megengedett a rivalizálás.