És kézenfogva elindulunk sétálni a folyóparton megnézni a naplementét. Apró keze eltűnik az enyémben, ujjainkat szorosan átkulcsoljuk, kicsit lebegtetve előre-hátra karunkat. Apró, lassú léptekkel, meg-megállva néha átölelve egymást haladunk a csobogó víz mellett. A körülöttünk levők mind el vannak foglalva a saját kis világukkal, mint ahogy mi is a mienkkel. Csak néhány kacsát zavarunk meg jelenlétünkkel, akik heves hápogás közepette startolnak el a víz felszínéről. Kicsit távolabb leereszkednek egymás mellé. Ők is egy pár.

És beköszönt az este...