Szerző: bbazs96 | Dátum: 2012-02-08 19:50 | bbazs96 oldala | Hozzászólások (25)
Szerelem?
Most gondolom kórusban vágja rá az összes egyedülálló, hogy szerelem, és nem ok nélkül. A szerelem fantasztikus dolog, ha beteljesül, akkor meg végképp. A szerelmet az élet egyik mozgatórugójának tartom, ha valakivel kölcsönösen szeretitek egymást, akkor még egy minősíthetetlenül sz@r nap is jól tud vele végződni. A szerelem csupa előny, ez tény, felesleges is boncolgatni. Persze a pároknak folyamatosan kell egymás rezdüléseire figyelni, egymást a közelükben tudni, és a másikra ráhangolódva lenni. Ez nagyon nagyon fontos. Kölcsönös megértés és bizalom nélkül a kapcsolat még nem kapcsolat, csak egy kis... diákszerelem jellegű maszlag. Ahhoz, hogy a másik mellett lehessen békében és szeretetben élni, muszáj egymást ismerni, és elfogadni. Ha ez megvan, egyenes az út a boldogsághoz (persze ezen a téren)
Magány
Nos, a magány nem feltétlenül rossz dolog, bármennyire is negatívan hangzik így, első olvasásra. Igaz, hogy nem tudsz minden nap csókot lehelni szíved választottjának orcájára, de a magány is nagy előnyökkel jár. Az egyik ilyen előny az az idő, és a nyugalom. Nem kell senkivel összehangolódni, senkihez igazodni, és így mindenki úgy élheti a kis életét, ahogyan épp kedve tartja. Lehet hangszeren tanulni, nyelvet, vagy éppenséggel valami sportba belefogni, hogy fittebbek legyünk. Nem állítom, hogy ez egy kapcsolatban lehetetlen, de jóval nehezebb ilyesmikre időt áldozni, főleg ha már dolgozunk, és ott lehajtanak, mint a tiroli gatyát.
Konklúzió
Levonom a következtetést, talán keverve a legjobb. Kell lenni az ember életében egy társnak, akire akármikor számíthat, akármikor kikérheti a véleményét, és aki szereti, és mellette áll, de ugyanakkor meg kell lennie annak a "kuckónak" ahol a férfiember szabadon gondolkodhat, alkothat, vezetheti le a fölös energiáit anélkül, hogy megzavarnák. Sok nő nem érti meg, hogy a férfiaknak ez a kis tér létszüksége, és emiatt válik sok emberből papucs, vagy mennek tönkre a kapcsolataik. Kérlek benneteket, (persze ha léteztek) olvasgatók, hogy higgyetek a szavamnak! A véleményeiteket, pedig kommentekben szívesen olvasnám (:
A magány nem hangzik rossznak, csak ha túl sok szabadidőd van, akkor pl. ide keveredsz az oldalra ![;]](/dl/s/v1.gif)
Nem szeretek unatkozni, kitöltetlen órákat hagyni, még így félmagányban sincs így.
|| bífdzsíz. || Vodafone 858 blog. http://tinyurl.com/646f7eb ||
Nem kell maganyosnak lenned, ha nem vagy szerelmes.
[ Szerkesztve ]
Kérlek benneteket olvasgatók, hogy higgyetek a szavamnak!
Persze, a 15 életéveddel hatalmas élettapasztalattal rendelkezel. 
"- Szolgának jó leszel, de sokat nem érsz, Túl büszke a szemed, és furcsán beszélsz."
bbazs96, nem akarlak megbántani, de leírtál egy csomó általános maszlagot. Semmi újdonság.
Nekem kicsit visszás, mikor egy gyerek értekezik az élet nagy dolgairól. 15 évesen még normális párkapcsolatod sem lehetett, nemhogy együtt élj valakivel. Megtapasztalás nélkül meg ez semmi, csak egy itt-ott hallott álomvilág.
Például, kevered a magányt és az egyedüllétet. A magány igenis rossz, mert egyedül érzed magad. A fogalom ezt jelenti. "Magányos vagy".
önjelölt nyelvtannáci...
A magány és az egyedüllét nem egészen ugyan az, ezt nem kellene azért elfelejteni. Szóval az egyedüllét lehet jó, de a magány nem hinném.
Si vis pacem, para bellum.
Pontosan, rosszul fogalmaztam: egyedül lenni más mint magányosan lenni.
Ha valakinek nincsen kapcsolata, nem jelenti, hogy magányos.
|| bífdzsíz. || Vodafone 858 blog. http://tinyurl.com/646f7eb ||
Hát az igaz, hogy a szabad ember bármit csinálhat, no de most mi baj, ha az ember leül game-lni vagy PH-zni egy fél órácskát? 
Addig ő olvassa a HOT magazint, vagy nézze a Barátokköztöt. 
;)
Erről a témáról szerintem Vakegérke tudna mesélni. Neki legalább van "némi" tapasztalata.
There’s no time like the past.
Megszületésekor olvastam az írást, és elkezdtem leírni gondolataimat. Egyre jobban felszakadt bennem a lelki seb, nagyon fájt.
Úgy döntöttem, hogy nem kínzom magam.
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok...
Igazad van 
Én is így vagyok vele (pedig jóval fiatalabb vagyok tőled)
There’s no time like the past.
épp ez az, csak a mostani barátnőm nem ad teret. Semmi teret, és van, hogy arra vágyom, hogy egyedül legyek, magamban, hagyjam a gondolataimat szanaszéjjel szaladgálni, hátradőlni. Magányosnak lenni nem kell, igaza volt aki mondta, hogy a barátnő hiánya nem a magány meglétének a szinonimája. Furcsa emberke vagyok, túlontúl is furcsa, nem tudom, miért lettem ilyen lökedék, de érdekes, hogy annak ellenére, hogy sokaknál nagyságrendekkel fárasztóbb vagyok, amikor kell, akkor logikusabb és érettebb gondolatmenettel találok megoldást a dolgok egy részére.
Éjjel-nappal együtt vagytok, hogy nem tudsz időt eltölteni nélküle?
önjelölt nyelvtannáci...
A magány, a legboldogtalanabb, legfájóbb is lehet pozitív kimenetelű, megannyi értéket teremtettek a magányból a művészetben.
Édesanyám eladó frivolitás (hajócsipke) ékszerei: http://angelietatting.meska.hu http://www.facebook.com/angelie.tatting
Inkább egyedüllét, mint egy nyögvenyelős, úton-útfélen problémákba ütköző kapcsolat. A szerelem tényleg csodálatos dolog egyik oldalról, másik oldalról viszont gyakran offolja a racionálist gondolkodást és bizony van aki ezt nem rest kihasználni.
[ Szerkesztve ]
Ha 1 traktor 568 nap alatt kaszál le 51 kg lekváros grillsütőt, akkor hány Barkas hoz el 4 németül beszélő krokodilt, aminek nincs haja és üvöltenek a samponok?
Attól még a magány negatív érzés.
önjelölt nyelvtannáci...
A cikkben e állt: "a magány nem feltétlenül rossz dolog" - attól, hogy negatív érzés, még lehet hosszú távon vagy közvetetten jó dolog. (Még ha a gyerek az egyedüllétre is értette, ez a magányra is áll.)
Alapesetben sírni sem szeretünk, nem szeretjük a fájó dolgokat, mégis űzzük a drámai végkifejletű filmeket és könyveket. A szomorúság kulturális igény.
Édesanyám eladó frivolitás (hajócsipke) ékszerei: http://angelietatting.meska.hu http://www.facebook.com/angelie.tatting
Nem ,a magány nem lesz jó dolog. Az, hogy valaki kihasználja a negatív állapotát, az dícséretes, de maga az állapot attól még negatív lesz.
Szép versek születnek belőle, de ettől nem lesz kevésbé magányos az illető.
önjelölt nyelvtannáci...
Ez értelmezési kérdés, az én szótáramban a negatív némileg más jelentéssel, felhanggal bír, mint a rossz. Amiből maradandó művészeti alkotások születhetnek, az nem egyoldalúan jó vagy rossz.
A szomorúság jó érzés? Nem, de akkor miért keressük? Miért nézünk/olvasunk olyan dolgokat, amik miatt egy hét után is elsírjuk magunkat, és rosszakat álmodunk?
Édesanyám eladó frivolitás (hajócsipke) ékszerei: http://angelietatting.meska.hu http://www.facebook.com/angelie.tatting
Én nem keresem az ilyeneket, szeretem, ha egy történetnek happy end a vége. És eszembe nem jutna direkt elszomorítanom magam.
Azt meg tudom, hogy te bizonyos dolgokban "máshogy működsz". 
önjelölt nyelvtannáci...
mindenki úgy fogja föl, ahogy akarja. A magány, csakúgy varázslatos mint a szerelem, és ezt pont a művészet miatt mondom. Nő nélkül 3-4 órákat zenerészek egy nap, jönnek az újnál újabb ötletek, nővel... megáll az élet ^^
"Miért nézünk/olvasunk olyan dolgokat, amik miatt egy hét után is elsírjuk magunkat, és rosszakat álmodunk?"
Attól még, hogy te ilyen vagy, más nem feltétlen az.
The pain is my best friend.
Lefoglalod magad, ezért jön az "ihlet". A magányod csak időt ad rá. De attól még szar érzés, hogy nincs kihez kötődni, nemigaz?
önjelölt nyelvtannáci...
Akkor nem volna ennyi drámai végkifejletű, vagy útközben pityeregtető film sem, és az IMDB listáját sem a drámák vezetnék. (Az animékről nem is szólva, a legjobb darabok egyenest kicsinálják az embert.)
Ofkórz, nem általánosítottam, de sok ember van így ezzel, még ha nem is tudatosan.
És épp ezért nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a magány/félelem/szomorúság stb. egyértelműen és kifejezetten rossz, mert lehet, hogy neked az, de más másként éli meg ugyanazt. Negatív érzések, de sokan sok esetben egyenest keresik. Persze boldog élet az, ahol csak a filmekben találkozunk velük, de ilyen talán nincs is.
[ Szerkesztve ]
Édesanyám eladó frivolitás (hajócsipke) ékszerei: http://angelietatting.meska.hu http://www.facebook.com/angelie.tatting
Miért, drámán kötelező sírni? Vagy bármelyik filmen is?
"Ofkórz, nem általánosítottam, de sok ember van így ezzel, még ha nem is tudatosan.
És épp ezért nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a magány/félelem/szomorúság stb. egyértelműen és kifejezetten rossz, mert lehet, hogy neked az, de más másként éli meg ugyanazt. Negatív érzések, de sokan sok esetben egyenest keresik. Persze boldog élet az, ahol csak a filmekben találkozunk velük, de ilyen talán nincs is."
Elég nagy baj az, ha valakinek keresnie kell a magányt meg a szomorúságot.
[ Szerkesztve ]
The pain is my best friend.
Nem kötelező, de a nők többsége azért elsírja magát. (Édesanyámo kívül pl nem láttam eddig olyan nőt, aki ne érzékenyült volna el az Ollókezű Edward végén, vagy a Híd Terabithia földjére közben. Biztos van, de nem a többség. Mondjuk Hollywoodban ritka is az ilyen célú film.) Azon kívül az animetopikban a férfiak kb. 98%-a elsírta - mit elsírta, elbőgte magát egyes darabok egyes jelenetein, már-már kivédhetetlen. És ezek a legkeresettebbek, a legjobb értékeléseket kapták, és mindenki sajnálkozik, mikor közlik vele, hogy látta már az összes eddig megjelent jobb lélektiprót.
Senki nem mondja, hogy kötelező. Azt sem írtam, hogy keresni kell. Én csak azt mondom, hogy vannak olyan emberek, akiknek ez élvezetet nyújt, és nem is kevés. Olyan sok van, amire - bár nem olyan biztosan, mint a tömeg-szuperhősfilmekre, de - lehet piacot alapozni. Gondold csak el, az összes Zola regény, és majd az összes Andersen mese a könnyfakasztó drámára épül, és a világirodalom legnépszerűbb darabjai közé tartoznak.
De ez az egész csak egy példa a fenti kérdésre, kicsit eltérünk.
[ Szerkesztve ]
Édesanyám eladó frivolitás (hajócsipke) ékszerei: http://angelietatting.meska.hu http://www.facebook.com/angelie.tatting
