Minden napra egy mese alapon, jöjjön a nyaralásom utolsó előtti, csütörtöki napja…képekkel illusztrálva.

Csütörtökünk egy nagy adag ajtócsapkodós vitával kezdődött. Mivel ez egy kis ház, sok lakrésszel, ezért szinte 100% hogy az egész ház hallotta, amint egymást szidjuk. Hogy miért borult ki a bili? Lényegtelen apróságok felgyülemlettek és tűzhányó módjára robbantak. Mint azt első írásomban is említettem, ez nálunk már szinte megszokott, hagyománya van a vitáknak, nincs olyan nyaralásunk, amiben nincs egy alapos adok-kapok.

Tegnap szó volt Baska kisvárosról, na most irány Stara Baska, de hogy tényleg mindent megnézzünk, még a sziget nyugati felét is meglátogattuk, a fiatalok nagy kedvencét, Malinska-t is szemrevételeztük. S hogy miért is a fiatalok kedvence? Mert (tudtommal) a sziget egyik legnagyobb diszkója itt található. Sajnos nem volt időnk megnézni ezt a szórakozóhelyet közelebbről, pedig lett volna rá igény.



Malinska felé alsóbbrendű utakat választottunk, hamár szigetjáráson vagyunk, nehogy már a főúton közlekedjünk. 3-4 apró falun verekedtük át magunkat az uticélunkig. Ezeket nemigen érintette meg a turizmus, szemlátomást lepukkant települések, bár itt-ott elszórva lehetett látni matracokat, törölközőket. A város nagy, szintkülönbség itt is megvan, ha le akarunk menni a partra, akkor azt a fékbetétek bánják, de megéri, az itteni víz is gyönyörű, annak ellenére, hogy 100 méterre a strandtól már ott a kikötő. Végig bazársor, éttermek és cukrászdák tömkelege. Ami igaz az igaz, nem sok újdonságot hozott Krk és Punat után, szép-szép, de semmi különlegesség (najó, kivéve a diszkó). Távolban itt is látni jetski-zőket, banán is van, meg persze vizibicikli, tehát azt, amit a nyaraló elvár az Adriától, megkapja.
(vicces kedvű emberek itt is vannak, Porat település táblája mire lett átfirkálva? …ki fogjátok találni!)

Ezekután ebéd, és a sziget déli fele, Stara Baska!
Egy már ismerős tájat vártam, hisz mint az előbb írtam, lassan nem tudtak már újat mutatni (ugyan az a tenger, ugyanolyan sétáló utcák) de NAGYOT tévedtem! Ide is hegyen keresztül lehet eljutni, minden zöld, fák, növények estébé…aztán hírtelen eltűntek, és maradt a kopár szikla. Egy hajtűkanyar, és leesett az állam! Lenézve a hegyoldalról olyan látvány fogadott, milyet még soha nem láttam. Gyönyörű, érintetlen(nek tűnő) part! Ennek a hátránya „csak” annyi, hogy parkoló sincs, így jobb híján marad az út széle. Mindenki a hegyoldalra kapaszkodva állította le a járművét és ügyelve a szintkülönbségre, nagy kődarabokat pakoltak a kerekek alá. Mulatságos volt látni, hogy sorban sorakoznak a kocsik, kővel a kerekeik mögött. Távolabb egy kemping látszódott, de odáig már nem mentünk el, mert már nagyon hívogatott a tenger. Lagúnás feeling, kavicsos part, tenger vájta kis „üregek”. (igaz idefelé jövet láttunk naturista kempinget…persze csak útbaigazító táblát) Egyesek nem sokan foglalkoztak a fürdőruhával, páran „natúrban” hódoltak a napnak, kifeküdtek egy nagyobb sziklára és barnították magukat.
Volt egy kezdetleges „búvár” cuccunk (ami egy műanyag szemüveg és egy műanyag pipából állt) azzal merültünk alá. Az valami csodálatos, ami ott fogadott. Szó szerint pár méterre a parttól már kishal rajok úszkáltak. Az igaz, hogy kavicsos parttól pár lépés után már nagyon mély volt a víz, de ez várható volt és ezért (is) szép a tenger. Vízhőfok akkor nagyon kellemes volt, pedig azt várná az ember, hogy gyorsan mélyül, akkor nagyon hideg. Nyaralásunk során itt volt a legmelegebb a víz. Fenetudja, talán azok a sziklák fűtik fel, amiket a nap, a nap tizensok óráján keresztül süt? Hátránya, hogy ezek a keserítik meg azoknak az életét, akik csobbanni szeretnének, mert szabályosan sziklát kell mászni, hogy lejuthassunk a vízhez, de ez csak egy apró megjegyzés volt tőlem, engem egyáltalán nem zavart. Talán ha egyszer jöttem ki a vízből pár percre…már el is múlt a délután, jött az este, így muszáj volt pakolnunk, hisz várt a vacsora, tengeri „izét” akartunk enni az utolsó esténken.

[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]

Este Punat sétálóutcája. Valami ünnepség volt, így az amúgy is kevés parkolók nagy részét kiürítették, kellett a hely az ottani „Kovács Lázárnak”. Halat sütöttek/grilleztek, és osztogatták „bagóért”. Nekünk sem kellett több (bár nekem nem ízlett, de ez mellékes) rávetettük magunkat a pultra és kértünk párat. Jó hangulat, és koncertek fogadtak. A „Four Fathers” elbújhat azok mellett, akik egész éjjel énekeltek. Egy szál gitárral, 6 ember olyan hangzásvilágú dalokat énekelt, amiket ritkán hallok. Szerencsémre (azt mondják) egész jó fülem van a zenéhez (köszönhető a zenei iskoláknak, amikbe jártam, de ez úgyszintén mellékes), egész éjjel hallgattuk őket egy padon ülve, fel sem tűnt az idő. Elmúlt már éjfél, mire ráébredtünk, hogy jó lenne aludni, hisz holnap korán kell kelni, 9-re el kell hagyni az apartmant. Kornic felé egy szűk, kanyargós út visz, csak „kicsit” képzeltem magam a Mecsek-rallyn, szerencsétlen kocsi nem látott hármas sebességi fokozatnál magasabbat…de legalább elszórakoztam kicsit az utolsó estén.

Itt vannak az ígért képek:

Az előadás:
[link]

Kisvárosi grillparty:
[link]
[link]

Napnyugta:
[link]
[link]

Punat (kikötő) :
[link]

És egy kis érdekesség, akit érdekel:

Youtube: [link]

Hogy nincs vége a történetnek? Én is érzem a befejezetlenségét a blog-bejegyzésnek, de nemtudok vele mit csinálni, ez van!

Happy Aug. 20.-át és mindenki nézzen ki az ablakon 21:00-kor, tüzijáték!