Sokan, sokféle módszert használnak plexi megmunkálására: vannak, akik hagyományos eszközzel, vannak, akik géppel készítik el a számukra megfelelő munkadarabot.

Összefoglaló írásként szeretnék segítséget adni azoknak, akik ritkán, egyáltalán nem dolgoztak még plexivel, avagy tanácstalanul fognának hozzá egy bizonyos művelethez, példának okáért mondjuk a hajlításhoz.

Plexi fúrása:
Fém megmunkálásából bennünk maradhatott, hogy elő kell fúrni a 8-asnál nagyobb lyukmérethez.
Ez nem alkalmazható a plexinél, ugyanis lágy műanyagról beszélünk, nem fémről.
Ha 10-esnél nagyobb lyukat szeretnél fúrni plexibe, érdemes körmetszőt használni.
Amit én használok, egy nagyon egyszerű szerszám, amit fúró tokmányába lehet befogni, és a két vágóélt egy sínen mozgatva, a beállított méretre vágja nekünk a lyukat, és viszonylag szép munkát végez (kis utómunkálat azért itt is szükséges).

Támasztékot mindig használjatok plexifúráshoz, mert a végén kiszakít egy kisebb-nagyobb darabot a fúrószár a munkadarabunkból. A támaszték, ha lehet, műanyag legyen, a legideálisabb a Bonomit nevű műanyag, ami egy nagyon elterjedt, közepesen kemény műanyag, legtöbbször vajszínűben fordul elő közhasználatban. (a fa kevésbé jó támasztéknak, mert rostos szerkezetű, nem egynemű).

Fúrást ne végezzünk új, vagy nagyon éles fúrószárral, kivéve ha nagyon esztétikusan szeretnénk megmunkálni, ugyanis ekkor szokott bekövetkezni a leggyakrabban a plexi repedése.
A fúrószár legyen enyhén kopott, de ne túl tompa, mert akkor megolvasztja a plexit a fordulatszám.
(Sérült fúrószár nem sorolható a használhatóak közé!)

Itt a kézifúrónk súlya elég az előtoláshoz, nem kell nekifeszülni. Állványos fúrónál óvatosan még a tompa fúróval is! Ha lednek fúrunk lyukat, aminél számít a lyuk peremezése, akkor használjunk új, vagy éles fúrószárat, de alátétnek mindenképp kemény műanyagot használjunk. Nagy rá az esély, hogy kitör egy darabot a plexi aljából, ezért ilyen műveletre mindenképp állványos fúrót javaslok, kézivel ez szerencsejátékszerű.
A forgácsra ügyeljetek, hogy ne karcolja fel a plexi felületét! (Pl. mikor már a védőfólia el lett távolítva /utómunkálat/)

Fordulatszám:
Mivel már rengeteg keménységű és vastagságú plexi van forgalomban, így a fordulatszám alkalmazása változó.

Példa a változatos méretekre, vastagságokra:

10-es skálán a használandó fordulatszám 7-es.

Ha nagy a sebesség, megolvad a plexi, ha alacsony, akkor pedig reped. Természetesen közrejátszik a munkadarab alaphőmérséklete, kinti hőmérséklet, használunk-e fúróspray-t. Utóbbi határozottan ajánlatos, de vigyázat: a fúróspray roncsolhatja, megmarhatja a plexit, illetve elhordhatja a forgácsot, és figyelmetlenségünk eredménye a karcos felület lehet, ezért érdemes a munkadarabunkból levágott darabon, mind fúróspray-, mind fúrópróbát végezni!

Plexi vágása:

Karcolás:
Egy vékony, de mégis erős fémből készült, nagyon éles késszerű szerszámra, kellő hosszúságú vonalzóra, és erős kézre lesz szükséged. Négyszer-ötször egyenletes nyomással végighúzod a lefixált vonalzó mentén a pengét, majd az asztal széléhez illesztve a karcolást, egy határozott mozdulattal letöröd, megszabadulsz a feleslegtől. Az asztal széle egyenletes legyen, különben a hasadás nem ott megy végbe, ahol szeretnéd.

Kézi fűrész: Ha nincs komoly műhelyi felszerelésed, akkor ez a legideálisabb. Legyen stabil a kezed! :D
Az utómunkálat hosszas lesz, ha számít a szélének az egyenletessége.

Flex: Felejtsd el! :P

Dekopírfűrész:
Kellő méretű, és vastagságú "vonalzó" és leszorítók kellenek a vágáshoz.
Roppant könnyen megolvasztja a műanyagot, itt viszont szükségszerű a nagyon éles, ha lehet, vídiás fűrészlap. Előtolásos mozgásra kell állítanod a gépet, és 10-esből 7-es sebességre. (12 fokozatból 8-asra)
Több mint valószínű, hogy a plexi alsó fele töredezni fog. Nem kiküszöbölhető dekopírnál, esetleg ha nincs rotációs mozgása előre, illetve hátra.
Mindenképp használj vágó-fúróspray-t és ügyelj a forgácsra! A dekopír talpa esélyes, hogy csíkot fog húzni a munkafelületen, ezért ügyelj arra, hogy miközben tolod a gépet, ne nagyon feszítsd rá a lapra, de ne is ugráljon rajta. Nagyon óvatosan a dekopírral!

Egyszerű műveletekhez, leszabáshoz használható, de sok az utómunkálat.

Körfűrész: A legideálisabb, nincs mit mondani róla :)

CNC: Képes lennél csak ezért beröffenteni egy CNC gépet?! :DDD

Plexi hajlítása:

Hőlégfúvó megléte kötelező!
Hőmérséklet megválasztása: 430-520°C-ig érdemes próbálkozni, ha nem tudod a rendelkezésedre álló plexi olvadáspontját. Ismételten érdemes egy próbadarabon tesztelni!
A hőfok csak ajánlott hőfok! Biztonsági plexi 610°C-on munkálható, de dolgoztam már olyan plexivel is, ami 180°C-nál elkezdett habzani, ezért ha ilyen plexit sikerült beszerezned, mondj le a hajlításról!

Derékszögű hajlítás menete:
Az asztalod széle legyen szabályos! Leszorításhoz egy szabályos élű, magas gyújtópontú fát használj, vagy a munkadarabod nagy felületét lefedő üveglapot! Természetesen az üveglap és a leszorító közé kell tenned valamit, nehogy eltörjön az üveg. Azért nem jó a fém, mert elvezeti a hőt, és hiába sikerül meghajlítani a munkadarabot, meg fog olvadni a többi része is. Legideálisabb a nagyméretű üveglap. Nem szabad túlságosan leszorítani, bármit is használsz "vonalzónak", mert deformálódni fog a plexi.

A vonal meghúzása előtt kalkuláld bele a hajlítást, a plexi vastagságát. A megjelölt vonal az asztal szélétől kijjebb legyen, különben nem lesz kellő méretű a plexid. Másik lefogatásra is szükséged lehet, ha esztétikus hajlítást akarsz, méghozzá a mozgatandó oldalon, nevezzük "kézi lefogatásnak".

Vigyázz!!!

Ha nehéz lesz a mozgatandó oldala a plexinek, akkor folyamatosan tartanod kell mind a melegítés alatt, mind a dermedés folyamata alatt!

A lefogatások a vonaltól számítva mindkét irányban a plexi vastagságának, mínusz 1 mm, felére legyenek. Pl.: 5 mm vastag plexi hajlításakor -1, azaz 4 mm, és az asztali lefogatás a vonaltól 2 mm-re, a kézi lefogatás szintén 2 mm-re legyen! A -1 azért kell, mert a hajlításkor a plexi el fog vékonyodni a hajlítás mentén. Tartod a munkadarabot mindaddig, míg ki nem hűl.

Egyéb hajlítások:
Ívelt, henger, csavart, vagy egyéb plexihajlításhoz mindig sablont kell használni.
Lehetőleg kétoldalas sablont használjunk, de van, hogy elhanyagolható, (pl. henger) de van, hogy egyszerűen nem kivitelezhető (pl. csavart hajlítás). A sablonnak egyértelmű, hogy sima felületűnek kell lennie, mert a lágy műanyag átveszi mind a fa rostozatát, mind az apróbb felületi hibákat.

Hengeres hajlítás:

Sok sikert, és kitartást kívánok a műveletek elvégzéséhez!