Nos eljött a várva várt 3. rész. Úgy gondoltam, hogy szemezgetek az akkoriban íródott topicomból, amely talán az első blognak mondható dolog volt annak idején itt a ph-n .

Ígértem , hogy mesélek kicsit az utazásaimról, kirándulásaimról.
Március végén kölcsönkértem kicsit az egyik srác bicaját, és kikerekeztem Bő mellé .
Készítettem pár képet, illetve sikeresen elejtettem a másik magyar diák fényképezőgépét.Baja nem lett, de meg kellett vennem.
Gyönyörű helyeken cangáztam, sok szép kép készült. [link]








2004. Április 6-át írunk éppen. Ezen a napon voltunk Svédországban ( 400 korona volt oda-vissza az út busszal+hajóval , de a laptopom áfáját is vissza tudtuk igényelni így igazán jól jártam ).A hajójegy diákoknak 65 korona volt csak, odavissza 130.(4000 Ft kb.)

Hihetetlen milyen alkoholturizmus ment a hajón! Kifelé mindenkinél szatyrok, tömve midnenféle alkohollal. .A Tax-free shop fullra teli volt. Nos az árak. Általánosságban véve Svédország olcsóbb volt, kivéve a műszaki cikkeket. Sandefjordból mentünk komppal Strömstadba. 2.5 óra volt az út, és a tengeren iszonyat hideg szél fújt. Rengetegen jöttek kocsival, és mint mondtam kifelé nagybevásárlást csináltak.Hihetetlen volt látni , ott teljes valójában.

A hajóút fantasztikus volt.Hirtelenjében azt sem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Soha életemben nem láttam még a tengert, és amilyen hülye voltam, nem is érintettem meg...(pedig bele akartam nyúlni, csak aztán sietni kellett, nekem meg kiment a fejemből)
A következő útvonalon mentünk:
Sandefjord-Strömstad (A kikötőben két hajó állt, mi a kisebbikkel, a Bohussal utaztunk. Az első képen a fehér rész a tenger.)








Strömstadtban fújt a szél, és sütött a nap, kicsit fáztam is, ami nálam igencsak szokatlan dolog .Sok helyen árultak rákot.Meg halat.Rengeteg hajót is láttunk. .
Nagyon sok ''ajándéktárgyat'' lehetett vásárolni a boltokban, nekem pl. nagyon tetszettek a kis fahajók.Kár hogy nem sokat maradtunk, meg az sem volt jó, hogy fájta hasam és fáztamHát igen, nem széldzsekiben kellett volna elindulni. Svédország személy szerint nekem-mondjuk keveset láttam belőle- jobban tetszett, barátságosabbnak tűntek az emberek.

Természetesen nem maradhatott el a bevásárlás sem. Norvégiában eléggé drága árakhoz voltunk szokva, így felüdülés volt a tax-free kínálata. Így az egyébként 30 deka kb. 1200FT-os norvég termékekhez képest pl. a dán szalámi olcsó volt a maga 1500Ftos (90 dekás) árával. Vettünk sajtot is
Pár kép a svéd útról [link]

Április közepén Notoddenben jártunk, kb 40 kmre volt Bő-től .A projektünkkel kapcsolatban mentünk, ugyanis a szívfreki mérőről sehogy sem sikerült leszedni az adatokat.Kiderült , hogy a kábel volt a hunyó. ...Mi meg itt egy hetet szívtunk. Notoddenben van a sulinak másik fele (a 3. es 4. meg máshol), főkepp tanárokat képeznek ott, es művészeti oktatás folyik.Láttunk frankó vízerőművet, ami leginkabb egy kis kastélyra hasonlitott. A városnak van egy kis reptere is, láttam vitorlazogepeket is
Nagyon szép hely, nem akartam eljönni onnét.Hegyek körben, vízesessel ''fűszerezve'' , majd pedig egy hatalmas to Leírhatatlan élmény.
Fantasztikusan szép volt, mint egy álom ,komolyan.


Aztán eljött az a pont (ápr 20.) amikor....
Nem nem honvágynak nevezném, igaz az sem tudom mi a honvágy. Eléggé úgy éreztem, a norvégok nagyon más emberek, persze nem jó dolog egy-két emberből általánosítani , de nagyon egyedülinek, és elveszetnek hittem magam. Viszont a külföldi diákkokal csak és kizárólag pozitív tapasztalatom volt. Készültem az államvizsgára , de féltem, hogy utána nem mehetek vissza a koopos helyemre , alkalmazottnak . (Ami sajnos be is igazolódott, szerencsére csak ideiglenesen, azóta ismét annál a cégnél dolgozom, nagy nagy örömömre )
Szóval kicsit meg voltam szeppenve, kicsit már vártam is , hogy hazamenjek.Hogy miért?Mert egyedül érezzem magam. Alig beszélgettem emberekkel Lehet rámtört a norvégok által annyira ismert depresszió? Lehet. Csúnya esős volt az idő, lehet az is rátett egy lapáttal.
Elvileg ez itt a norvégoknak már az utolsó iskolai hét.

Pár napra rá kiderült, hogy az egyik étteremben dolgozik egy magyar nő (Ida) .Sokat beszélgettünk vele, kb. 20 éve él idekinn . Felajánlotta, hogyha van kedvünk, hétfőn menjünk el vele Larvikba.Kocsival megy és jön Mentünk. Szétnéztünk kicsit.Megkóstoltam a garnélát,nagyon fincsi.

Beszélgettünk vele a norvég mentalitásról , stb. Ő húsz éve él kinn, szakácsként dolgozik. Mesélt arról, hogy norvég pasihoz ne menjek feleségül (nem is áll szándékomban ) , mert nagyon kajásak, és kb. kétóránként már kajáért kuncsorognak, ill. verik az asztalt, hogy kaja, kaja

Szerintem eltúlozta kicsit. A másik: a norvég családokban külön kassza van. Férj , feleség külön pénzből gazdálkodik. Átlagos gyerekszám 3, de sok a gyerektelen pár.
-jól keresnek, de el vannak adósodva.Az iskolát, mint a rétest , húzzák, vonják, rengeteg pénzt vesznek fel hitelre(suli miatt)
-iszonyat sok az adó, minden kormány azt mondja azért, hogy majd a későbbiekben jó legyen...Nem igazán tetszik ez a lakosoknak
-sok nyugdíjjasnak alig marad hónap végére pénz, épp csak annyi, hogy tej kenyér kijön belőle
- A nép szerint kár, hogy az a pénz az államkasszában van.Egy kocsi árának pl. a 70% adó

Ekkortájt kaptam a norvég levlistára egy kis írást, elgondolkodtató.

fenn vagyok norvég levlistán, az alábbi levél érkezett minap:
Kezdjük ott hogy a szigetország jellege miatt Norv. eléggé egyedi életet
élt, az 56-os magyar forr. ig. Itt nem ismerték a zárat, ha valaki talált egy papirpénzt, bevitte a legközelebbi sarki füszereshez, hogy ha keresik ott visszakapják. Vidéken
sok helyen még ma se zárják az ajtokat,..
Aztán jött az első csoport menekült magyar, akiket olyan koldusszegény
csodabogarakként kezeltek. Főképpen fiatal fiúk jöttek, az itteni családok
tárt karokkal befogadták a házukba. Etették, ruházták taníttatták őket,
önzetlenül.Legtöbbje, kölcsönösen, kellemes szavakkal beszél ezekröl az idökröl.
De sajnos nem csak a jó emlékek maradtak fenn a történelem számára.
Az első norvégiai kocsilopás, az elsö bankrablás, kioszkfeltörés a magyar
menekültek ''dicsősége''. De a leromlás mégsem itt kezdödött. A 60-as évek végén bejöttek az elsö arabok. Azok aztán adtak a bevándorlás hirnevének. Követelözések, a nök megeröszakolása, az idegen kultura terjesztése, stb stb stb ami aztán az
évek multával a ''nem nyugati'' bevándorlókat általánosan úgy bemocskolta,
hogy ma már nem akarnak hallani sem a bevándorlókról. Meg merem kockáztatni a hasonlóságot, ahogy az egyszerű magyar vélekedik a cigányokrol, úgy vélekedik az egyszerű norvég a színesekröl és a nem nyugati bevándorlókról. Hogy a magyar nem színes? De egy szegény ''keleti '' bevándorló. Ezt nem én mondom, ez az itteni közvélemény.

Április végén fura jelenségre lettünk figyelmesek: Az összes norvég piros alapon fehér mintás nadrágban szaladgált . Ezenkívűl sípoltak és a város teli volt norvég zászlóval... Tersius (szintén ''erasmuso'' diák ) adta meg a választ :

Na végülis rájöttem, mik ezek a piros nacis népek. Aki ilyen piros nadrágot hord, ők a Russ-ok, akik végzős középiskolások. Ilyenkor a végén felveszik a piros nacit, es hordják május 17-ig (Norvég nemzeti ünnep, alkotmány meg szabadság, meg ilyenek), es addig megy a parti ezerrel.
Ami külön poén, a fele népség bevásárol magának autót, többnyire nagy piros mikrobuszt, es ráfestik a nevüket, es azzal mennek bulizni.
Érdekes népség .
A zászlóknak pedig nincs közük ehhez, azt (legalábbis az én elméletem szerint) a közelgő ünnep miatt tettek ki.

Hogy ezt mennyire durván nyomják? Hát íme egy kis cikk: [link] Bőben az a szokás, hogy ki mer meztelenül végigmenni a Bőgatta közepén(ez a főút). Egészen május 17-ig tart a ''party''. Versenyeznek , egymás alá isszák magukat, aztán a fele brancs megbukik az érettségin

Május elején voltunk kinn Dániában is, Idával. Készült pár kép, nagyon mókás kis út volt, odafelé a hajón aludtunk.




Képek itt:[link]


Május közepén egy jó kis takarításból kapott pénzből sikerült kivinnem a páromat. Az út kicsit kacifántosra sikeredett.
1:hülye voltam, előre megvettem az összes jegyet.
2.:a vonaton elgurult a fényképező egyik akksija, nem lett meg
3. lemerült a telefonom
4. Osloban lemerült a nálam lévő összes elem és akksi, fényképezés nuku
5.A páromat jól átvizsgálták a vámosok, és szemétkedtek is vele...
6. lekéstük az egyik vonatot, még szerencse hogy volt ''flytoget'' piszokgyors vonat, így a csatlakozást nem késtük le, buktam 150 koronát , de még mindig jobb, mintha 400at buktam volna .

2004. 05.26-án jöttünk haza . Fura volt a jó kis kellemes tavaszias időből a nyárba csöppeni.

Összességében nagyon jó élmény volt, és örülök, hogy részese lehettem egy ilyen lehetőségnek.