1. Avulni vagy nem avulni?

A tesztekben, fórumokban, cikkekben gyakran találkozhatunk azzal, hogy a hardver milyen gyorsan elavul, mennyire erőltetik a gyártók a fejlesztéseket. Gondolom senkinek nem mondok újat azzal, hogy a ma megvásárolt hardverére egy-két év múlva már az elavulás és a kidobás vár.

Nemrégiben komoly vitám volt egy nagyvállalat hivatali hierarchiájával, amikor az a döntési lehetőségük volt, hogy megveszem a leselejtezett szervereiket jutányos áron vagy kifizetnek egy talicska pénzt az eu konform megsemmisítésükre. Nem kaptam szervert.

De vajon tényleg ennyire avulnak az eszközök? Tényleg indokolt az, hogy brutális tempóban tömjük a kukákat elektronikus szeméttel?

Nekem az a véleményem, hogy az ilyen mértékű avulás sok esetben nem indokolt és pazarlás kihajigálni azokat a gépeket, amelyek máshol még jó szolgálatot tehetnek.

Cikksorozatomban megpróbálom ezt a véleményt alátámasztani és bizonyítani. Annyiban elfogult és specifikus lesz a cikk, hogy nem általában a számítógépek, hanem azon belül speciálisan a szerverek, még specifikusabban a Nemzetközi Üzleti Gépek vállalat szervereivel fogok foglalkozni.


2. A témaválasztásról

A téma kivesézését az tette lehetővé, hogy van néhány szerverem, vegyesen munkahelyi és saját tulajdonú, amelyek hasznos, összemérhető feladatot végeznek. A szerverek egy része újonnan került hozzám, más részét használt szerverekkel kereskedő boltban vettem bagóért. Van olyan gépem is, amelyik nálam öregedett meg. Ezek mellé válogattam átlagos asztali gépeket is saját és haveri körből, hogy kézzelfoghatóbb eredményeket láthassunk.

Munkáimban gyakran mutatkozik igény a fejlesztésekre, de sokszor sem a feladat volumene, sem a rendelkezésre álló költségkeret nem teszi lehetővé, hogy új, csillagháborús gépeket szerezzen be a megbízó. Másrészt munkám során több gép is a szívemhez nőtt, nem tudtam csak úgy kihajigálni őket.

A cikkeim témája tehát az, hogy lehet-e életből vett feladatok megoldásakor költséghatékonyan használt szerverekkel dolgozni.

A válaszhoz az első részben felsorolom a vizsgálandó gépeket, konfigokat, majd később következnek a tesztek. A lovagiasság szabályai szerint bemutatom a küzdő feleket.


3. A szerverekről

A vizsgált gépek közül az újak rendes szerver kategóriás gépek, scsi diszkekkel, ahogy kijöttek a gyárból.

A régebbi gépeket alávetettem egy mini-''felújításnak''. Ez alatt azt kell érteni, hogy én nem bízom az öreg diszkekben, így a gyári, régi 18-36g-s scsi diszkeket vagy kidobáltam belőle, vagy meg se vettem.

Egy rendes, 1 rack unit magas (43mm, ha jól emlékszem) gép, az x325-ös így néz ki:


Nagy kép: [link]


A gépekből lebontottam a diszk tálcák mögötti scsi backplane részt, ezzel szabaddá vált a diszk tartó hátsó oldala:


Nagy kép: [link]


Egy kedves barátom kibogozta, hogy a diszk backplane-ra menő kábelkötegben melyik vezeték a tápfesz, kettévágtuk a kábelköteget és megfelelő elosztásban ráforrasztott nekem egy-egy molex csatlakozót. Így néz ki az eredmény:


Nagy kép: [link]


Így a csatlakozó kábelköteg egyik végét az eredeti alaplapi csatlakozóba tudom dugni (amin a tápfeszültség mellett egy-két scsi vezérlőjel is közlekedik, ha jól sejtem, például a diszkek scsi id-je), a másik végén meg a molexbe egy sata elosztót dugva, két sata diszket el tudok látni árammal.

A gépbe beleraktam még egy Silicon Image sata vezérlőt és bekábeleztem sata adatkábellel. Így a jelenlegi, méregdrága scsi diszkek helyett két, általam választott méretű és típusú sata diszket bele tudok tenni minden szerverbe. Volt, amelyik gépbe ehhez bele kellett rakni (meg kellett vásárolni) az eredeti hot swap diszk tartó keretet, de volt, amelyik eredetileg is ide/sata és scsi verziókban jelent meg, azokban benne volt a felfogató csavarok gyári helye.

Ezzel a moddal elértem, hogy annyiba került belerakni két 250 gigás sata diszket a gépekbe, mint egy darab 146 gigás gyári scsi diszk.

Gratula és köszönet érte a forrasztópáka kezelésben jártas haveromnak.

A szerverekről egy kép:


Nagy kép: [link]


A képen alulról felfelé, sorrendben:
- a fehér dobozban a világhírű Noname Corp. Made in Dzsunka márkájú gépe van, egy p1-es, akiről ez a fáma nem szól. Rögtön mellette jobbra a jelen cikkben is emlegetett 5000-es Netfinity.
- fölöttük két nehézfiú: a két eserver x236-os, akik most a munka nehezét végzik és az ellenfél tárborába tartoznak
- a dlink konzolswitch és a polc fölött egymáson a két veterán x330-as gép, akikről szintén szólni fogok.


4. A veteránok.

4.1 A legöregebb és legrégebbi gépem egy Netfinity 5000-es. Ebben jelenleg 768 mega ram van (emlékeim szerint 133MHz-es sdram, de itt lehet, hogy tévedek) és két darab 500 MHz-es P3 Katmai. Eredetileg ebben a gépben egy proci és 256M ram volt, 2 darab raid1-be kötött 9 gigás scsi diszkkel. Igen, kilenc giga. Ebben a konfigurációban különösebb probléma nélkül ellátta több száz ember levelezési szolgáltatását. Ezt a gépet alakítottam át először, ebben 2 darab 160 gigás samsung diszk volt sokáig (az egyik azóta maxtor lett, mert a kosz miatt elromlott a samsung).

Azt gondolom, hogy ez a gép minden további nélkül elvisz 1000-1500 internet előfizetőt, vagyis rá lehet terhelni egy 2700-4000 lakosú kisváros teljes kiszolgálását (mail-lel, web-bel, egyebekkel, játék szerver nélkül).

Ennek a gépnek a valós költségét nem tudom, mert céges gép, nekem eddig három diszkbe meg néhány 10 ezer forintba került (proci bővítés + ram)

4.1 A következő két gép két xseries x330-as gép volt (A két gép szándék szerint egyforma lenne). Ezeket a gépeket árulta az IBM scsi és ide/sata verzióban is, így ezekbe nem kellett diszk tartó keretet venni. Ezekben a gépekben két darab P3 coppermine 1GHz-s proci van, 1 GB SDRAM-mal.

Ezek ára 160 ezer forint körül volt, használtan. Plusz 2x250g samsung sata+egy silicon image sata vezérlő kártya. Nem kell felhörreni, ezek rendes szerverek, nem made in dzsunka asztali pc-k.

4.2 Szerepel még a tesztben a veteránok között egy xseries x325-ös is, két darab 2.4GHz-en üzemelő 250-es opteronnal (ez nem a marketingszámozás szerint 2.4-es, hanem az órajele ennyi). Ez a gép két procival, 2G rammal üresen 180 ezer körüli áron volt. Kapott két 320-as samsung sata diszket (első körben 400-as wd-k voltak benne, de az egyik wd elromlott), egy silicon image sata kártyát.

A veteránokról annyit még, hogy mindegyikben van tisztességes buszrendszer (nem egy pci, hogyha rátolok egy gigabites ethernetet, bedugul), tisztességes szerver kategóriás ethernet vezérlő (általában 2, kivétel az 5000-es, ahol csak egy), hibajavító memória, és felügyeleti processzor. Még a netfinity 5000-esben is van egy powerpc processzor, csak felügyeleti célra... Mindegyik gépben van egy kisebb kosárra való ventillátor, amelyek már ugyan zörögnek, de hűteni még mindig hűtenek. A gépek strapabíró házban vannak, nem 0.2-es biliacélból. Ez fontos, nem vetemednek, nem hajlítják karikába az alaplapot, nem csinálnak kontakthibát, viszont rackbe szerelhetők.

Hogy mennyit is érnek ezek a gépek, akkor fog kiderülni, ha az ellenoldalt is leírtam és később elkészülök a tesztekkel is.


5. Átlagos gépek, összehasonlítási alapnak

Annak érdekében, hogy minél több kedves olvasó tudjon valós képet alkotni ezekről a gépekről, úgy gondoltam, hogy minél több olyan gépet is összemérek ezekkel a veteránokkal, amelyek gyakoribbak az otthoni internetezős, játszós olvasóknál.

5.1 A legkiseb gép egy via cn10000-es alaplapon, 256 mega ddr/266mhz-es rammal, 160G-s notebook hdd-vel szerelt mini-itx-es gép. Az ő fő funkciója, hogy tv-ből felveszi a kedvenc sorozataimat. A gép sok mindenre alkalmas, ventillátor nélkül is üzemeltethető, de azért ez nem a gamerek gépe.

5.2 Munkahelyi notebookom egy ibm gondolkodó asztal, t41-es, 1.6GHz-es pentium M procival, 1G rammal. Ez jeleneg számomra mindenre elég.

5.3 Az asztali gépem szintén veterán kategória lehetne, majdnem napra pontosan 5 éves. Dual p3 tualatin 1266MHz-es gép, 1G ddr/266-os rammal. Egy MSI alaplapos, via chipsetes gép (na ilyenem nem lesz többet). Akkoriban a piaci értéke olyan 450 rugó körül volt, ma már nagyjából semmit nem ér. Van benne 4 darab 60G-s maxtor ide diszk. Ez kifejezetten az a gépem, amelyik ronda meglepetéseket szokott okozni, ha tesztről van szó.

5.4 Amivel más is gyakran találkozhat mostanában, az egy két magos P4 D, 3GHz-en működő gép. Ebbe az akkoriban legjobbnak tűnő alaplapot tette a gazdája, egy Asus P5WDG2S workstation alaplap van benne, 2G ddr2/800MHz-es ram, 400 gigás wd sata diszkekkel. Ez a gép tartja az általam látott diszk írás/olvasási rekordot, 186MB/sec-cel. Az ára a vérfagyasztó kategória alja (akkoriban 88 rugó alaplap, 55 körül volt a proci, 90 körül a márkás 2g ram, stacker1 ház, 4 wd diszk, nem számolom össze ) Ez a vas egyes megoldásaiban itt-ott már súrolja a rendes szerver kategóriát, de azért mégiscsak egy asztali gép.

5.5 Az erőmű. A legújabb gép a családból, core 2 duó E6300, kétmagos, 1.86GHz-es proci, 2G ddr2/800MHz, asus p5b alaplap. Nagyjából mostani napi áron. Két régebbi diszk van benne, 120-as samsung saták, a feladatának így is megfelel. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy ez a gép azokban a tesztekben, ahol nyers processzorerőről van szó, nagyjából mindent és mindenkit levert a porba (egy, számomra nagy meglepetés volt, de erről később). De ha elkezdünk gondolkodni azon, hogy mi és hogyan történik, árnyaljuk a képet pl. a frekvenciával, akkor már nem egyértelmű a kép.


6. A nehézfiúk

6.1 A következő gép már az összehasonlítási alapot adja. Egy eserver x226-os gépről van szó, ami egy újonnan vásárolt szerver. Ez már a rendes szerver vas kategória, nem régi, nem felújított. 3.2 GHz-es intel xeon HT proci van benne, 1G ddr/400-as hibajavító memória, szerver alaplap, 5 darab pci busz. A gép openbay kiépítésben (azaz diszk nélkül) 250 ezer forint körül volt akciósan (+tréfa) és még nettó 140 ezerért lehetett bele két darab 146 gigás u320-as scsi diszket rakni. Jó kis gép, annak ellenére, hogy az alaplapi adaptec scsi nem támogat semmiféle hw raid funkciót, ami kicsit szokatlan ebben a kategóriában. A diszkek típusát nem tudom, a felirat szerint IBM ESXS diszkek, de szerintem hitachi lesz az.

6.2 Idei beszerzés egy eserver 206m belépő szintű sata szerver. 3G-s HT-s pentium 4 cpu, 1G ddr2/266-os ram, két darab 250 G-s wd sata diszkkel. A beszerzési ára 280 ezer alatt volt valamivel +tréfa. Belépőszintje ellenére ebben is van 4 pci busz, ezt sem olyan könnyű bedugítani.

6.3 Az én munkahelyemen két eserver xseries 236-os alkotja a nehézfiúkat. 3G-s xeon processzor, 3 GB-nyi hibajavító ddr memória, 6 pci busz, 4x73G scsi diszk. Két és fél évesek, 900 ezer körül volt az alapáruk, plusz a memória és a diszkbővítés. Ezeknek a gépeknek kellene bebizonyítani, hogy helyt állnak az x330-asok ellen, figyelembe véve a vételárat is. Nehéz eset, nagy kihívás.