Nokia 6310i – egy legendás telefon. Nem az első, de sokak szemében az üzleti telefon. Baráti beszélgetések során gyakran elhangzik az a vélemény, hogy ma sem kellene jobb telefon, mint ez, illetve tudni vélik, hogy gyártják még valahol és – horribilis áron – a mai napig lehet újat vásárolni belőle.

Ide terveztem egy olyan mondatot, hogy: a Nokiától kapott információk szerint 2002 és X év között gyártották, Y db-ot. Írtam is egy mailt a Nokia ügyfélszolgálatának, amelyben ezt a kérdést tettem fel és a következő választ kaptam: „Tisztelt Uram! Sajnos a 6310 I készüléket már nem gyártják.és lehetséges,hogy csak kisebb boltokban kapható. A Nokia mintaboltok elérhetőségeit ezen a linken áttekintheti ... Üdvözlettel: Nokia Ügyfélszolgálat” . Ezt inkább nem kommentálnám.

De mennyire pontos a nosztalgia? Mennyire pontosak az emlékek? Tényleg jó telefon még a 6310i? Felesleges lett volna az elmúlt 8 év fejlődése? Ennek jártam utána pár napos tesztem során.

A tesztet úgy végeztem, hogy áttettem a kártyát a vásárlásakor szintén felső kategóriásnak számító Samsung i600-asomból és ezt használtam egy hétig. Arra voltam kíváncsi, hogy mennyire praktikus most egy ilyen telefon, mennyire felel meg az igényeimnek manapság, tényleg ez-e a tökéletes telefon, vagy a fejlődés túllépett rajta?

Természetesen én is érintett vagyok a nosztalgiázásban: 2003 és 2005 között, amíg egy kereskedelmi banknál dolgoztam, ilyen céges telefont kaptam. Ügyfelekkel foglalkoztam, ezért nagyon sokat használtam, a szívemhez is nőtt. Amikor felmondtam és leadtam, akkor elhatároztam, hogy lesz még újra ilyen telefonom.

5 napja megvettem, egy cégvezetőtől kemény 4.000.- Ft-ért, a korának megfelelő állapotban. A jól ismert Warranty (­­*#92702689#) kód beütése után megtudtam, hogy 2003 augusztusában gyártották, tehát kb. 7 éves.

1.Első benyomások

Nagyobb, mint a mai telefonok, de pontosan illik a kezembe. A billentyűk kellő távolságban vannak egymástól és a tömege alapján is érzem, hogy egy komoly készülék van a kezemben. Mégsem túl nagy és túl nehéz: pont megfelelő. (Persze nyáron már nem biztos, hogy ezt mondanám, mert akkor nem férne bele a zsebembe és kézben kellene vinnem.)
Bekapcsolva elég kicsi a monokróm kijelző, de minden fontos info rajta van. Szívemet megdobogtatja a régi pannonos operátorlogó.

2.A teszt

Úgy próbáltam használni, mintha ez lenne a fő telefonom. Persze nemcsak ez volt nálam, hanem a másik is, mert nem akartam átírni sok-sok telefonszámot. Azt néztem meg, hogy egy átlagos napomon hogyan tudnám használni – persze több napot összevonva a teszt kedvéért.

Reggel, felkeléskor már nem nyert. Nem képes csak rezgéssel ébreszteni és csak egy időpont programozható be. Tehát felébresztené a gyerekeimet és nincsen meg az a biztonságom, hogy 15 perc múlva újra kezdi. A Szundit képes vagyok félálomban kilőni, így az felesleges.

Elvittem a gyereket óvodába és betértem a megszokott reggeli kávémra. Itt van Wifi és mindig megnézem a mailjeimet. Oké, nem várom el a 6310i-től, hogy legyen benne Wifi, de az emailkliens is fájóan hiányzik. Esetleg wapon talán működne mondjuk egy freemail-es emailcímmel, de ez már messze nem időszerű.

Jót mosolyogtam az Üzenetek menüpontban található „Email írása” ponton. Ez valójában egy olyan alkalmazás, amely – ha a szolgáltató támogatja - , akkor egy sms-email átjárón elküldi az sms szövegét mailként a megadott címre. Kissé elavult, de a Telenornál a mai napig működik, kipróbáltam (a +36209000767 számra kell küldeni az smst, a címzett mailcímével kezdve).

A telefonálás még mindig tökéletes vele! A hangminősége remek. Vezetés közben különösen jó az, hogy nagyon könnyen lehet vele keresni a telefonkönyvben, azóta sem találkoztam ilyen kényelmesen kezelhető megoldással (egy kivétellel: a QWERTY-s telefonokon általában elég az, ha alapképernyőnél elkezdem beírni a nevet és listázza és szűkíti a telefonkönyvekben található neveket). A gombok is nagyok és jól kezelhetőek. Headsetet persze már csak a nagyapa hagyatékában találhatunk hozzá, de nem is kell, mert már van benne bluetooth, ezért működik a BT-headsetekkel, így könnyedén és biztonságosan használhatjuk, miközben vezetünk.

Még mindig előremutatóak benne a hívócsoportok és a hangprofilok. Hívásszűrésre is használhatóak, mert a telefonkönyvben hívócsoportokba lehet rendezni a bejegyzéseket és a profiloknál be lehet állítani, hogy melyik csoportnak jelezze a hívást, amikor az adott profil aktív. Sőt, ezek a profilok még időzíthetőek is, egy kis nyomkodás árán be lehet állítani, hogy pl. a néma profil mikor kapcsoljon ki, így egy tárgyalás után nem maradhat úgy a telefon.

Nincs benne jegyzettömb sem: ez már tényleg zavaró. Maximum úgy lehet benne jegyzetelni, hogy megírok egy smst és elmentem.

Multimédiás képességei gyakorlatilag nincsenek, legnagyobb meglepetésemre még csengőhangok sem tölthetőek le hozzá. Operátorlogó elvileg igen, de ezt nem próbáltam ki, működik-e még ilyen szolgáltatás.

Sok mindent nem tudtam vele csinálni: zenét hallgatni útközben, internetezni, belépni a Facebookra (mondjuk oda azért sem, mert töröltem magam), Office-dokumentumokat olvasni, fényképezni sem, játszani csak korlátozottan.

Telefonálni és smsezni tudtam. Mindezt olyan üzemidővel, hogy az eladó által feltöltött készülék 5 napot bírt ki a 7 éves akkumulátorával, majdnem folyamatos bekapcsolással és 82 perc beszéddel, meg egy kis nyomkodással. Ez magasan veri a mai telefonokat, nem beszélve arról, hogy gyakorlatilag bárhol lehet töltőt találni hozzá kölcsönbe, ha lemerülne.

3.Összegezve:

Telefonnak még mindig tökéletes, de már csak telefonnak. A fejlődés akkora volt 2002 óta és az igényeink úgy megnőttek egy telefonnal kapcsolatban, hogy már nem elegendő a tudása. De, ahogy a reklámban mondják, az élmény megfizethetetlen! (S maga a készülék már megfizethető, mert 2004 körül Vitamax csomagban 79.900.- Ft-ba került emlékeim szerint.) Nem beszélve arról, hogy akinek volt már, mint nekem, nosztalgiázhat egy kicsit.