Lassan indulni kell - pillantott az órájára Sonny
Már megint ez újabb mukanap, és már megint egy újabb éjszakázás. Már kezd az egész az agyára menni. Folyton azt kérdezi magától, hogy kell-e ez neki? Az ösztöndíja nem is olyan rossz, sőt kifejezetten jó.
Akkor miért vagyn itt?? - jön az újabb kérdés. Biztos azért mert kell a több lóvé! Végülis van benne valami, de mivel még sulis, ezért ez sem annyira számottevő. Már tudom - csillant fel a tekintete - a társaság miatt!
Hát ez mozgazja az egészet? MIattuk járok ide? - kérdi magától.
A hosszú évek alatt annyira összeszokott a társasággal, hogy már hiányozna neki az a légkör, azok az emberek. Az együtt eltöltött bulik, amiket most is szerveznek. Csak az az átkozott munka ne lenne, csak a szórakozás - gondolja magában. Aztán rájön, hogy már indulnia is kell, mert lekési a buszt, amivel a másik városba jár DOLGOZNI!

Veszi a kabátját,a cuccát, és már záródik is az ajtó.
Még egy dolgos éjszaka!