Valójában elég sok kritika érkezik mostanában a különböző közlekedési vállalatok felé, és bezony nekem is van mit mesélnem a kedvenc távolsági járataimról ugyanis 4 évig ingázó voltam egy település és Budapest között. Azonban csak most, az egyetemen a kolis éveimet élve sikerült egy pozitív élményt is szerezni, ezt osztanám meg Veletek. (Csak azért, hogy történnek még csodák! :) )

Október 31, szerda. Este sajnos fizika zárthelyit írtam 8-ig, utána kedvesemmel találkoztam így nem tudtam hazamenni az ünnep előtt. Gondoltam - én naívan - hogy mivel úgyis mindenki elment szerdán, csütörtökön lesz bőven hely.
Elsején kiérek a fél 10-es kalocsai buszhoz, de a pénztárban már nem volt jegy hogy előre meg tudjam venni. Ez már egy kicsit furi volt, no de sebaj, haza kell menni! Már a mozgólépcsőről kiszúrtam hogy bent áll egy mentesítő járat a harmadik kocsiállásban az "eredeti" után, nosza megcéloztam azt. Még 3 méterre sem voltam, láttam hogy arra maximum egy egész vezető fél rá... félig. Viszont a menetrendben szereplő járatra csak most kezd kirajzolódni az emberekből az a kis buborék a busz környékén, így beálltam én is gyarapítani azt. Persze öreg néni hókotrót lealázó módon lökött félre mindenkit, mondván neki előreváltott jegye van, és mennie kell, de - egy kicsit örömömre - a sofőr leintette hogy így két perccel az indulás előtt már nyugodtan várja ki a sorát mert már rég fel kellett volna szállnia.
Ezen kicsit mosolygott a kb 40 fős tömeg, majd hirtelen jön a forgalmi irodából egy nem éppen lelkileg nyugodt arcot öltött emberke aki - pusztán a jelenlétével már elrontva a hangulatot - életunt arccal közölte hogy indítanak egy második mentesítő járatot, amire mindenki kényelmesen felfér. Az említett járat természetesen már csak félig volt tele, tehát üzletileg nem érte meg elindítani, de végre úgy éreztem, hogy felnőtt a Volán és belátja milyen is kultúráltan utaztatni. Sajnos tévedtem, de azért köszönöm.